A megújulás képessége

Hagyományosan minden év novemberének utolsó hetében kerül sor a Közmeghallgatásra, melynek során az eltelt időszak gazdálkodásáról, valamint a következő év költségvetését meghatározó irányelvekről szóló tájékoztatók jelentették most is a legfontosabb napirendeket.
Hagyományosan, így most is eljöttek a fórumok rendszeres látogatói, akiknek most is megtisztelő volt jelenlétük, de jöttek újak, érdeklődők, és első kézből tájékozódni szándékozók. A gazdálkodás nehézségeiről nem kellett hosszan beszélni, hiszen az önkormányzat gazdálkodása is éppen olyan, mint egy háztartásé, így mindenkinek megvan a sokszor húsbavágó tapasztalata a rövidesen véget érő 2007-es évről.
Ebben az évben is megszorításokkal, elvonásokkal, sokszor már a szakmai munka minőségének rovására szigorodó feltételekkel kellett szembesülni, a keresők jövedelemcsökkenéssel, a nyugdíjasok és a segélyezettek juttatásainak jelentős reálérték vesztése tette nehezebbé a mindennapokat.
A saját bevételeink aránya a költségvetés főösszegéhez viszonyítottan most valamivel meghaladta a 6 %-ot, de nagyon messze áll az elvárható 10-15 %-os mértéktől. (Bp.V. kerület: 29 %, Debrecen: 20 %, Mezőkövesd: 18,5, Téglás: 14 %)
A szociális pénzbeli és természetbeni juttatások 16,6 %-os mértékben terhelték a költségvetést, pedig az egészségügyi miniszteri rendeletből adódó megszigorítások miatt, a közgyógyellátás kerete a harmadára csökkent 10,5 millióról, 3,6 millióra esett vissza.
A kötelező feladatellátásból adódó intézmény fenntartási kötelezettségünk személyi juttatásai, bérek és közterhek, az összes költségvetés 44 %-át teszik ki.
Az energiaköltségek, áram és gázfogyasztás költségei az összes költség 19 %-át jelentik, kiegészülve az egyéb dologi kiadások 8 %-os költségével összesen 27 %-ot jelentenek a tárgyévi költségvetésben. A felhalmozási jellegű kiadások valamivel meghaladták a 14 %-ot, ami most, főleg ilyen körülmények között még így is figyelemreméltó.
A létszámleépítések, az előrehozott nyugdíjazások, a jogszabályban rögzített kötelező pótlékokon kívüli juttatások megvonása, az adható pótlékok visszavonása jelentősen csökkentette a hitelfelvétel szükségességét, de bizony ott, ahonnan ezt elvettük, a családoknál, a munkavállalóknál, nagy nehézséget okozott.
Nincs rosszabb érzés, mint olyan döntéseket hozni, melyek nyomán munkahelyet veszítenek el munkavállalók, mint amikor családfenntartók, vagy éppen a felnőtt élet elején munkába állóknak kell búcsút mondani. Rendkívül sajnálom, hogy ennek szó szerint népnyúzó kormánynak, családokat sújtó intézkedéseit kénytelenek vagyunk végrehajtani, a lecsökkentett, megnyirbált jogkörünkkel már sok esetben csak postás szerepet töltünk be.
A gazdálkodás szerkezeti átalakításában rejlő utolsó tartalékokhoz nyúlunk, amikor a négy önkormányzati gazdasági társaság összeolvadásával létrehozzuk az önkormányzati vagyon kezelésére, az ivóvíz-szolgáltatásra, szennyvíz-kezelésre, tisztításra, a kommunális és közszolgáltatások biztosítására, a rendezvénycsarnok üzemletetésére, az önkormányzati boltok működtetésére, egyáltalán az önkormányzati vagyon hatékonyabb, költségtakarékosabb működtetése érdekében, valamint az új feladatok és gazdálkodási szabályok megváltozása miatt, illetve az uniós forrásokból megvalósuló pályázatok saját erejének biztosítása érdekében a vagyonkezelő részvénytársaságot.
Létrejön egy erős gazdasági alapokon nyugvó gazdasági társaság, amely a piaci logika szerint kezdi el a működését, mindennapos együttműködésre készteti az önkormányzati feladatellátásban résztvevőket, rugalmasan hasznosítja a mobilizálatlan önkormányzati vagyont, havi célkitűzéseket fogalmaz meg az irányítás színterein, szigorúan méri a vezetői teljesítményeket, ehhez igazodó ösztönző-rendszert dolgoz ki, és foganatosít a munkavégzés során.
Összehangolja a közbeszerzést, a beszerzéseket, felkutatja a pályázati forrásokat, előkészíti és közreműködik a pályázatok bonyolításában, új alapokra helyezi a lakossági köz-szolgáltatások és szolgáltatások elérhetőségét és színvonalát, új piaci szereplőként lép ki a térség szolgáltató és kereskedelmi piacaira.
Átalakulnak az önkormányzati feladatellátás színterei, változnak a meglévő gazdasági társaságok feladatai, az irányításuk, a kompetencia határuk, és változnak a vezetői szintek, és a vezetők is. Lesznek személyi változások, és munkaköri változtatások, lesznek új arcok, régi és el nem végzett, vagy kifogásolható módon teljesített feladatok jelentenek új kihívásokat.
Pályázati úton nevezzük ki a részvénytársaság vezérigazgatóját, a városüzemeltetési, a gazdasági, a rendezvénycsarnok és a stratégiai igazgatók személyét.
Beruházási hitelből megújul a városgazdálkodást, a kárelhárítást, a lakossági szolgáltatásokat kiszolgáló járműpark, és a részvénytársaság beindulásának első napjaira, legkésőbb március elsejére feláll az új építőipari és szolgáltatási részleg, megkezdődnek az épület felújítások, és elindul a mobilizálatlan vagyonelemek hasznosítási programja.
Folyamatosan keressük a szakmai befektetőket az új szolgáltatások elindításához, pályázati úton keresünk forrásokat a sport- és szabadidős szolgáltatások, valamint a kereskedelmi szálláshelyek kialakításához.
A megújulásra szükség van, de nem biztos, hogy mindenki képes lesz felvenni a kívánt fordulatszámot, és nem biztos, hogy mindenkire szükség van, aki eddig közreműködött. Egy idő után ugyanis a legjobb munkakapcsolatok is megromolhatnak, ha nincs, vagy elgyengül a motiváció, illetve a korábbi célok elvesztik fontosságukat. A köz szolgálata azonban olyan terület, ahol készen kell állni a folyamatos megújulásra, ahol soha nem érezheti a lakosság a „jóllakottságot”, soha nem tapasztalhatja, és nem érezheti azt, hogy nem az ő érdekében történnek a dolgok. Az eltelt évek néhány esetben kényelmessé tették a korábban nagy aktivitással és kreativitással dolgozókat, valamint még jobban mélyítették az egyes teljesítmények között a különbséget. Nem egyedüli eset ez, de idejében kell változtatni rajta, különben lehúzza a jó teljesítményeket, illetve azok megítélését is leronthatja. Törekedni kell a feladatellátás során az arányos teherviselésre is, nem lehet és nem szabad, csupán az adódó helyzetből származó privilégiumok mögé bújva, akár a közösségi feladatellátás más területeinek rovására is, külön, könnyebb utakon járni, sőt közben kíméletlenül kihasználni a figyelem esetleges tompulását.
A megújulásra elsősorban a fejekben kell bekövetkezni, de a közszolgáltatások világában szükség van új megközelítésekre is. Friss erő, és megújuló akarat, bizonyítási vágy és motiváció, együtt és egymás mellett.
Lesznek, akik nem vállalnak szerepet a változás folyamatában, illetve lesznek, akikre más helyen fogunk számítani, vagy éppen elválnak útjaink. Nincs semmilyen kényszerünk és nem is szabad erőltetni a változtatásban való részvételt olyanokra, akikben az, már az első hallásra nem kelti fel, és nem generálja a közreműködés szándékát.
A minta adott, Debrecen, Esztergom, Hódmezővásárhely, Hajdúböszörmény, Püspökladány, már régóta sikeresen működteti vagyonkezelő szervezetét, és még egyik polgármester sem készül arra, hogy visszarendezze a korábban veszélyesnek tűnő változtatását. Ők jelentik a követendő példát, persze lefordítva, és adaptálva „nyiradonyira”, figyelemmel a lényegesen eltérő lehetőségeinkből adódó módosításokra.
Ez egy új típusú közösségi szolgáltatás és önkormányzati feladatellátás kisvárosi modellje lesz, mely magával hozza a felfrissülést, a tisztánlátást, az átlátható viszonyokat, és megteremti a teljesítmények mérhetőségét.
Segít abban, hogy a város lakossága a jelenleginél magasabb színvonalon vehesse igénybe mindazokat a szolgáltatásokat, melyek egy, a keleties kitettség minden hátrányát magában hordozó, de igényes és a jobb életkörülménykért küzdeni tudó magyarországi kisvárosban és annak közigazgatási területén elvárhatók és elérhetők.