Sötét árnyak, ármány és hazugságok

Az indulásakor még szimpatikus, majd a jobbikos vezérek durva beavatkozása után valóban irány változtatott Magyar Gárda, rossz válasz volt a kormány okozta feszültségekre.
Azért is mert ezt nagyon jól meglovagolta a gyurcsányi gépezet, azért is mert a torzulást nem mindenki vette észre, és nem mindenki számára vált világossá a gárda új szerepe. Magyarságtudatra, a hagyományőrzésre alakult, majd a cigányságot fenyegető rohambrigáddá feketítette be a kormánysajtó. A rájuk építő Jobbik nyomulása azt sejtette, hogy mára csak ők maradtak a magyarok, mindenki más áruló, vagy zsidóbérenc, és valljuk be, voltak, illetve vannak, akik ennek bedőltek.
Azért kérem az Olvasókat emlékezzenek vissza, hogy volt-e korábban az országban nemzeti zászló szeretet, voltak-e több tíz-, illetve százezres békés tömegrendezvények, magyarságtudatot erősítő ünneplések Orbán Viktor miniszterelnöksége előtt?
Volt-e valaha is 1956 után olyan erejű hazafiságérzés és nemzettudat a magyarokban az egész nemzetben, mint a Millennium csodálatos ünnepségsorozata előtt?
Tudott-e valaha, valaki legújabb kori történelmünkben annyi békés, közös célokért mozdulni és tenni akaró embert összehívni a Kossuth térre, mint akkor 2002-ben, a választások II. fordulója előtt? Ne keresgessenek feleslegesen, mert nem találnak még csak hasonlót sem.
A Magyar Államalapítás 1000. évfordulójára újra divattá vált a magyar zászló, sőt a történelmi zászlók közül az Árpád-házi fejedelmek és királyok zászlaja, amit az ebben érdekelt SZDSZ és MSZP nyilas-szimbólummá avanzsált.
A fiatalok újra felfedezték országukat, jövőt láttak maguk előtt, még a politikához is közelebb kerültek. A polgári körök rendezvényei maguk voltak az identitást erősítő tréningek, és ettől kezdődően már láthattunk néhány lakáson, vagy udvaron nemzeti színű zászlót is.
A nemzettudat és összetartozás érzésének követei voltak ezek a tisztességes, jóravaló, radikálisan nemzeti érzelmű, keresztény emberek, ezért is kerültek a hatalom céltáblájába. Gyurcsány 2004. december 5.-én vált ismert politikussá, amikor szerintük „győzelemre vezette az MSZP-t”, és a kettős állampolgárság elutasíttatásával szándékosan szétszakította az országot!
Az öszödi beszéde után elindult utcai demonstrációkat már ő maga, és a legalább olyan undorító fazonú Szilvássy és Draskovics csatlósai, az állami és az ifjabb Apró fiú magán-titkosszolgálatának szervezésével zavarták meg előre megfontoltan és rendszeresen.
Emlékezzünk, és ne feledkezzünk meg, hogy a kereskedelmi és királyi tv-k, a nyálazó újságok örömére, uralták a címlapokat és a szenzációt keresők figyelmét a felbérelt és fizetett „utcai harcosok”, akik véletlenül szinte mindig órákon belül kijöttek az előzetesből, egyiket sem ítélték el, és a legközelebbi akciónál újra találkozhattunk velük! Ismerjük a Tomcat nevű gyökeret, meg a „rendőrök között” bujkáló hős Budaházyt, mint ahogy megismertük a zsidózó és cigányozó, mostanában már „zsideszező és likud-Viktorozó” kuruc.info működtetőit, a két egyébként izraelita vallású urat!
Tény és való, hogy a sajtó nyomása, és lehet kényelmi szempontok miatt is a Fidesz nem tartotta szorosan a kapcsolatot a keresztény, nemzeti, radikális háttért jelentő polgári körökkel, és ezt észrevették a politika keselyűi.
Ugyanis az embereket nyomasztó feszültségeket gyűlöletté szítani, a mindennapok lassan tarthatatlan és vérlázító problémáit meglovagolni, majd a bajon és a gondon halotti torral vigadni, és hamis megváltóként tetszelegni a legundorítóbb magatartás!
A korábbi ismert Orbán-mondatokkal előjönni, mint „Magyarország a magyaroké”, illetve „a nemzeti gazdaságoké a jövő, azokat kel megerősíteni”, vagy „mutassunk példát, fogyasszunk magyar terméket” nemcsak plágium, hanem pofátlanság is azoktól, akinek európai parlamenti képviselője Balóné, francia titkárt alkalmaz, együtt szavaz az bizottsági ülésen a Putyin érdekeltségű GAZPROM érdekében az MSZP-vel, és hirtelen megvilágosodó vezére igen sűrűn jár „egyeztetni” az orosz partnerekhez?!

Az MSZP és az SZDSZ a kormányzásukkal, néha a kistestvér MDF közreműködésével a Jobbikot és vezérkarát nemcsak létrehozták és felemelték, hanem fenntartják is.
(Tisztázatlan kérdés egyébként, vajon miért nem volt jó a Zázrivecz Gábor név, és miért hívták őt és családját 1991-ben 13 évesen egy sajátságos zsidó ünnepre?
Beleolvastam a jobbikos „programba” és egyszerre voltam meglepődve és megütközve, mert egy színvonaltalan összeollózott, logikátlan fércmunkát elég nagy bátorság és botorság volt programnak nevezni?!
Azonban rajtam kívül még sokan másokat is felháborított, vajon milyen alapon mer bárki is megbízás, felhatalmazás nélkül, a „nép nevében szólni”! A sajátjukon kívül senki nevében nem szólhatnak azok, akik erre nem rendelkeznek a néptől, pontosabban a választópolgároktól valódi felhatalmazással. Amit egyébként felhatalmazás nélkül mondanak, talán még reagálásra sem lenne érdemes!
Egyébként, ha még senki nem tette, felhívom a figyelmet arra is, hogy amikor majd valaki valamit letesz a köz asztalára, valamit áldoz a közösségéért, vagy netán elér vagy megszerez valamiféle választói felhatalmazást, majd akkor vegye a bátorságot a választott tisztségviselők minősítésére!!! (E „bátor és tapasztalt, megváltók”, egyébként hogyan is gondolják? „Elszámoltatási pontokat” állítanak fel?!! Miért nem inkább egyenesen vágóhidakat, vagy palánkot a sortüzekhez?! 20 évért, 20 évet? Kinek, a magyar népnek, mert eddig mégis csak ők választottak?!)

Nem tartom valószínűnek, hogy az elkeseredett magyar emberek hosszú távon valóban megoldást látnak Gyurcsány újdonsült csatlósaiban, csak a sok fájdalom, az egyre kilátástalanabb helyzet, a nyomort, és a bajt meglovagoló és kihasználó bérencek uszítása, rövid időre bűnbakkeresésre sarkallja őket.
REND – MINDENKIRE ÉRVÉNYES TÖRVÉNYEK –
ELSZÁMOLTATÁS ÉS NEM LESZÁMOLÁS –
– a nyugalom és a biztonság alapja, a kiindulási pont!
Ezt garantálja, a jövő kormánya!

Megkérdezem, mi a véleményük az Olvasóknak:

– Ha a Fidesz és Szövetségesei nem lettek volna, ha 8 éve már folyamatosan nem világítanánk rá a korrupciós ügyekre, az SZDSZ-s panamákra, az MSZP-s botrányokra, ha feladtuk volna, amikor az első falba ütköztünk, kiderültek volna: – a Kulcsár, a Princz, a Zuschlag, a Hunvald ügyek, a BKV botrányok, a MÁV-CARGO,  Budapest AIRPORT, az MTV, a Posta székházak, vagy a Bábolnai ügyek, a 120-150- sőt Simornál a 180 milliós (!) éves vezetői jövedelmek, a százmilliós tanulmányok, és a százmilliós végkielégítések? Vajon meglenne még a vízkészletünk, vagy külföldiek mérnek a vizet a saját országunkban? Lenne még jelentős mennyiségű termőföld magyar kézben, lenne még állami, vagyis közösségi erdő, vagy már régen betonacél zárná körbe, mint a Gúthi erdőt??! Lenne még állami kórház, állami egyetem?! Komolyan azt hiszik, hogy ez „csak úgy magától kiderült”?

Gondolkodjanak el rajta, mit tudnának az országban élők a gyurcsányi világról, ha nem lettünk volna. Szánják rá az időt, megéri.