A járási rendszerről..

Az teljesen biztos, hogy minden települési elképzelést nem lehet teljesíteni, ezért azok az önkormányzatok melyek korábban, az 1950-előtti időszakban nem láttak el járási székhely funkciót, a jövőben sem számíthatnak ilyen szerepre.  Ez nem jelenti azt, hogy ahol időszakosan volt ilyen szerepe a településnek ott kötelezően lesz is, de nyitva marad a lehetősége arra, hogy a járási rendszer felállása utáni működés tapasztalataihoz igazítsák a határokat. 

A jelenlegi tervezetben szereplő lehatárolásokhoz képest új járás kialakítása csak valamelyik tervezetben szereplő megszüntetésével történhetne, így annak marad nagyobb realitása, hogy a települések a járásokhoz való tartozásuk megváltoztatásával kapcsolatban terjesszenek elő kérelmet. Az egyéni választókerületek képviselőinek politikai konszenzusa értelmében Hajdú-Bihar megyében a tervezetben szereplő járások kialakítását támogatjuk. 

Az elmúlt napokban is szembesültem azzal, hogy a kevés információ, találgatásokra ad okot, melyet a politikai ellenlábasok és a változásokban nem érdekeltek szándékosan félretupíroznak és valótlanságokkal pótolnak.
Leggyakrabban felmerülő kérdések:

– Többen kérdeztek arról, hogy tulajdonképpen milyen feladatok és jogkörök kerül a járási székhelyekhez, pontosabban mit vesznek el a települési szintekről?
– Többen aggódtak amiatt, hogy nincs közlekedés a települések és a leendő járási székhelyek között, hogy jutnak el az ügyintézés színhelyére?
– Többen keverik össze és értelmezik félre az önkormányzati törvény változásait hibásan, féltve az önkormányzati jogosítványokat, és nem tudják milyen beleszólásuk lesz a járásoknak a települések életébe?
 Válaszok, és pontosítások:

– A járási székhelyekre, pontosabban a járási kormányhivatalokba kerülnek a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveinek kirendeltségei, ügyfélszolgálatai, irodáinak feladat és hatáskörei. Amit eddig a megyeszékhelyen érhettünk el, azokat el lehet érni a járási kormányhivatalokban, ilyenek: – földhivatali, földművelésügyi, erdészeti igazgatósági, igazságszolgáltatási, rendészeti, katasztrófavédelmi, építésügyi hivatali (- a II. fokú! – de az I. fokú marad a jelenlegi helyén!), élelmiszerlánc – biztonsági és állategészségügyi hivatali (ÁNTSZ), növény, és talajvédelemi, fogyasztóvédelemi, népegészségügyi, közlekedésügyi kirendeltségek stb.

 Ezekből a feladatokból a kormányablakkal rendelkező városok, mint választókerületünkben Vámospércs is kapnak, például munkaügyi kirendeltség is marad a helyén, de más, későbbi egyeztetésektől függő kirendeltségeknek is helyszíne lesz. Tehát Vámospércs is lát el járási hivatali funkciókat, és természetesen a környezetében lévő települések továbbra is a jelenlegi állapot szerint ott érhetik el a hatósági ügyintézés I. fokú szolgáltatásait. Az igazságszolgáltatási rendszer változása következtében nem városi bíróságok (most az I. fok a Debreceni Városi Bíróság) hanem járási bíróságok lesznek, melyek szintén a székhelytelepülésre kerülnek. 

A választókerületre vonatkozóan két járás kialakítása van tervezve, a régi Ligetaljai Járás – Nyíradony székhellyel, és a Hajdúhadházi Járás – Hajdúhadház székhellyel. Vámospércsnek a fentiek szerint járási hivatali feladatai is lesznek, és továbbra is hatósági szolgáltatója lesz a hozzá forduló településeknek. A járáshoz tartozó települések esetében a jegyző, vagy körjegyzők, illetve polgármesterek egyes államigazgatási ügyei is a járási székhelyhez, illetve a kormányablakkal rendelkező, kvázi járási jogú településekhez kerülnek. 

– A mindennapok folyamán csak a II. fokú hatósági ügyek, illetve az eddig csak Debrecenben elérhető szolgáltatások miatt kell Vámospércsre, illetve Nyíradonyba utazni, illetve illetékességi területén Hajdúhadházra átmenni a településeknek. A közösségi közlekedési rendszer úgy lesz kialakítva, hogy minden járáshoz tartozó településről elegendő számú járatpárok közlekedjenek a járási székhelyre. Most a meglévő állapotok vannak a fejekben, de ezt el kell felejteni, mert gyökeresen megváltozik a személyforgalmú közlekedés rendszere és irányultsága. Ugyanúgy érheti el Újlétáról, Álmosdról, vagy Fülöpről a lakos Nyíradonyt, mint Debrecent, hozzáigazítva az igényekhez és az indokoltsághoz. Buszvégállomás lesz a járási székhelyen a belső járatok bonyolítása függvényében, illetve össze lesznek hangolva a jelenleg Debrecen irányába tartó járatok Nyíradonyt is érintően.
– Az önkormányzati törvény világosan szabályozza a települési önkormányzatok új feladat és hatáskörét, tehát a járási székhely nem szól, és nem is szólhat bele a települési önkormányzati szintű ügyekbe! A járások közigazgatási és államigazgatási feladatokban működnek együtt, nem árnyékolják a települések önállóságát. Sokan keverik a 2.000 állandó lakost el nem érő hivatalok kötelező társulásával, mely közös hivatal fenntartását jelenti, de ez esetben erről nem lehet szó, hiszen a közvetlenül, szabadon választott testületek hatáskörei nem keverednek a állami, szakmai testületek feladat és hatásköreivel. A területfejlesztéssel összefüggően a járási székhely munkaszervezeti hátteret ad, de olyan döntést nem hozhat, ami sérthetné a települési önkormányzatok önállóságát, vagy jogképességét.

Összegezve

A járási szint létrehozásával közelebb és nem távolabb kerül az ügyintézés a polgároktól, ami a közlekedési struktúra jelentős átalakításával is jár. Tehát nem a jelenlegi állapot szerint, hanem ahogyan megkívánja az új helyzet, úgy lesz felépítve a rendszer. Ez magával hozza az összekötő utak, kerékpárutak, közlekedési csomópontok kialakítását, felújítását. A jelenlegi ügyintézési szokásokon nem kell változtatni, a hatósági másodfok, és az eddig csak Debrecenben sorbaállással, és többletköltségekkel, igen komoly tortúrával járó szakhatóságok elérése céljából kell a járási székhelyre utazni, az erre rendszeresített járatokon, és általában a közösségi közlekedés új rendszerében. A járási székhely kiszolgálni fog, és nem rátelepedni a hozzá tartozó településekre.

A történelem végre igazságot szolgáltat, és a példátlan módon kettévágott, egykori nyíradonyi székhelyű Ligetaljai járás települései újra, még ha nem is teljes egészében összetartozhatnak, egy kormányablakkal rendelkező járásjogú kisvárossal Vámospérccsel, és fejlődésre, együttműködésre képes Álmosdi, Bagaméri, illetve Újlétai közösséggel gyarapodnak. Hajdúhadház továbbra is, és járási szinten jogi értelembe is egybetartozik a vele szimbiózisban élő Bocskaikerttel és Téglással.

Az ország megújulásának választókerületemet érintő változtatásaival kapcsolatban célul tűztem ki, hogy Hajdúhadház önálló járás legyen, Vámospércs kormányablakkal rendelkező járásjogú város legyen, és Nyíradony újra betöltse a Ligetaljai Járás székhelyének feladatait.
Legkésőbb 2013. január 1-sejével ezek a célok megvalósulhatnak.

(A Ligetaljai Járás 1881-ben alakult, székhelye Nyíradony lett. 1907-ben újraszervezték, és ekkor megfelelő helyi épület hiánya miatt Nyíracsád lett a székhelye. 1925-ben Szabolcs vármegye a nyíradonyiak által megkezdett szolgabírói hivatal építéséhez hozzájárult, és 1926-tól ebbe az épületbe (jelenlegi a Kormányhivatal működtetésében álló HAHUSZO Kft. Ápolási Otthona) a hivatal visszakerült, így 1926-tól újra Nyíradony lett a Ligetaljai Járás székhelye. 1950. március 16-án, utolsóként az országban, ezt a járást szűntették meg, és példátlan módon kettévágták. Nyírbéltek (akkoriban Penészlekkel együtt), Nyírgelse, Nyírlugos, Nyírmihálydi Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez, Nyírábrány (Fülöppel), Nyíracsád, Nyíradony, Nyírmártonfalva pedig Hajdú-Bihar megyéhez került.)