Növelni kell az intermodális központokra fordítható forrásokat
A többfunkciós közlekedési központok – intermodális központok – kialakítására az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) 42 milliárd forint áll rendelkezésre, de törekednek a keret megduplázására – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára a debreceni repülőtéren.
Tasó László a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) által immár hatodik alkalommal megrendezett Nemzeti Közlekedési Napok keretében a városi közlekedésről tartott fórumon elmondta: a 42 milliárdos forrásból Egerben, Kaposváron és Zalaegerszegen kezdődik meg az intermodális központok megépítése, míg a debreceni főpályaudvar kialakítására külön biztosít nettó 18 milliárdot a kormány.
Az államtitkár kiemelt jelentőségűnek nevezte az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztését, aminek keretében a MÁV 50, a GYSEV 10 új motorvonatot állít üzembe.
Rövidesen megkezdődik a Hódmezővásárhely-Szeged közötti villamosvasút tervezése, a megvalósuló beruházással a településeken villamosként, a két város között pedig vonatként használják majd a pályát a szerelvények – fűzte hozzá.
A debreceni repülőtér kapcsán Tasó László megjegyezte, hogy ott működik a régió egyetlen trimodális – vasúti, közúti és légi közlekedési kapcsolattal rendelkező – központja.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere hozzátette: a repülőtér a régió gazdasági motorja, fejlesztése igazi debreceni sikertörténet. Szavai szerint 2010-ben az Orbán-kormány volt az első kormány, amelyik nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek tekintette a debreceni repülőtér fejlesztését. A légikikötő azóta a kormány és az Európai Unió támogatásával egyre nagyobb szerepet tölt be a régió gazdaságában, s fejlesztése hozzájárult “az ország egyközpontúságának oldásához” – tette hozzá a polgármester.
Papp László elmondta azt is, hogy a London-lutoni, illetve az eindhoveni járat után – amelyeknek a heti járatszámát 7-ről 10-re, illetve 2-ről 3-ra növelik – a napokban elindult a milánói menetrendszerű járat, decembertől pedig a Wizz Air bázisrepülőtere lesz a debreceni, s újabb rendszeres járatokat indítanak Brüsszelbe, Párizsba és Malmőbe.
A repülőtér utaslétszáma 2008-ban még 25 ezer volt évente, az idén eléri a 190 ezret, jövőre a 300 ezret, de két éven belül akár a 400 ezret is, ami további kihívást jelent a helyi közösségi közlekedésnek – ecsetelte Papp László. A debreceni repülőtér jelenlegi kapacitása évi 600 ezer utas, egyszerre négy utasszállító és négy teherszállító gépet tudnak kiszolgálni – mondta a fórumon a repülőteret 2011 óta működtető Xanga cégcsoport igazgatója.
Csukás Endre hozzátette: a járatok számát a diszkont légitársaság mellett üzleti desztinációval is bővíteni akarják, s remélhetőleg már jövőre Németországon keresztül egy átszállással a világ minden pontjára el lehet majd jutni Debrecenből. A repülőtéri trimodális központban üzemelő konténer terminálról vasúton elérik Európa nagy tengeri kikötőit. A légikikötőben már megépült 25 ezer négyzetméter csarnok, s az elkövetkező egy-két évben ezt a kapacitást megduplázzák – jegyezte meg az igazgató.
Herdon István, a Xanga cégcsoport vezérigazgatója – az amerikai szilíciumvölgyben szerzett tapasztalataira is utalva – arról beszélt, hogy technológiában a lineáris fejlődést felváltja az exponenciális fejlesztés, ami a világban olyan technikai forradalmat jelent, amit szinte lehetetlen követni. Magyarországon paradigma-váltásra van szükség, javítani kell a technológia hatékonyságát – jelezte.
A közlekedési fórumon Herdon István példaként említette azt a víziót, hogy 2018-2020-ra az összes tömegközlekedési eszköz elektromos meghajtású lesz, 2021-re pedig valamennyi tömegközlekedési eszköz sofőr nélkül fog közlekedni. A technikai feltétel erre már adott, Debrecenben kifejlesztették azt az elektromos hajtásláncot, amelyet jó eredménnyel alkalmaznak autóbuszokban – mondta a Xanga vezérigazgatója a Nemzeti Közlekedési Napok keretében tartott fórumon.
Forrás: MTI
