A gazdaságfejlesztés kulcsa a közlekedés
Időpont: Debrecen, 2015. október 27-29.
Helyszín: Kölcsey Központ
Magyarországon a gazdaságfejlesztés kulcsa a közlekedési ágazat fejlesztése – jelentette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára kedden Debrecenben a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) által immár hatodik alkalommal megrendezett Nemzeti Közlekedési Napokon.
Tasó László a Nemzeti Közlekedési Napok megnyitóján elmondta: 2020-ig 2500 milliárd forint forrás áll rendelkezésre közlekedésfejlesztésre.
A konferencia mottójára – dinamizmus és haladás – utalva az államtitkár megjegyezte: Magyarország versenyképességének javítása érdekében az eljárási rendek egyszerűsítésére, a források felhasználásának dinamizálására van szükség, ezért további változásokra lehet számítani. Hozzátette: ez “a dinamizmus benne van az ágazatban dolgozókban”. Megemlítette, hogy az Országgyűlés júniusban elfogadott egy gyorsítási csomagot, de ez még nem elég. “Még mindig nem vagyunk képesek két és féléven belül előkészíteni egy nagyobb beruházást. A kormány célja, hogy ezt az állapotot megszűntesse” – tette hozzá.
2020-ig 2500 milliárd forint forrás áll rendelkezésre közlekedésfejlesztésre
A politikus a fórumon együttműködésre szólította fel az ágazatban dolgozókat, s kijelentette: “nem lehet ellenérdekelt senki az ágazatban, mert ha valaki például lassítja a fejlődést, annak Magyarország látja kárát”. Közös érdek, hogy a politikai döntések megvalósuljanak az emberek érdekében – fűzte hozzá Tasó László.
A közlekedéspolitikáért felelős államtitkár emlékeztette a résztvevőket, hogy a következő napokban csaknem 220 milliárd forint értékben jelennek meg vasúti és közúti beruházásokhoz kapcsolódó kivitelezési közbeszerzési kiírások; novembertől februárig pedig hasonló nagyságrendű közbeszerzések indulnak, hogy a projektek többsége lezárulhasson a 2018-as határidőig.
Tasó László felsorolta a következő években megvalósuló közúti, vasúti, vízi és légiközlekedési fejlesztéseket, kiemelve az ország több pontján létrejövő közlekedési csomópontokat, a több közlekedési ág találkozásával kialakuló úgynevezett intermodális központokat. A Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését nagy kihívásnak nevezte Tasó László, olyan lehetőségnek, amit “meg kell ragadni”. Szólt a csepeli, a gönyűi és a bajai kikötőfejlesztésekről, valamint az új komáromi híd és a Paks-Kalocsa közötti Duna-híd megépítéséről.
Kiemelte a megyei városokat és az országhatárokat elérő gyorsforgalmi út-fejlesztési programot, amelynek részeként az M35-ös autópálya debreceni déli elkerülő szakaszával gyorsforgalmi összeköttetést kap a debreceni nemzetközi repülőtér.
Tasó László kitért arra is, hogy az elmúlt években 60 milliárd forintot fordítottak kerékpárút-fejlesztésre. A program folytatódik: 64 nyertes pályázatot már elfogadtak, s újabb 1500 kilométerrel nőhet a hazai kerékpárutak hossza.
Becsey Zsolt, az NFM közlekedésért felelős helyettes államtitkára egyebek között arról beszélt, hogy az árufuvarozást tekintve Magyarországon az elmúlt 3-4 év szerencsés konszolidációs időszak volt, s elértük a válság előtti fuvarozási teljesítményt. Kiemelte a közúti árufuvarozást, amely “a magyar közlekedéspolitika zászlóshajója”, és a légi cargót, amely elérte az évi 90 ezer tonna kapacitást.
Magyarországon a légi cargó elérte az évi 90 ezer tonna kapacitást
A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér személyforgalomban történelmi rekordot ér el az idén: 41 légitársaság 90 desztinációban repül, s az utaslétszám elérte a tízmilliót, amely megalapozza a repülőtér minőségi fejlesztését – mondta.
Szalóki Flórián, az NFM közlekedési operatív programokért felelős helyettes államtitkára az ország közlekedési rendszereinek fenntartása, működtetése és fejlesztése érdekében dolgozó szakemberek előtt közcélnak nevezte, hogy “ne bukjunk forrást”. A közlekedési infrastruktúra finanszírozásáról szerdán külön szekcióülést tartanak a közlekedési napok keretében.
Győri Gyula, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) elnöke arról beszélt: ma már sikeresen működik a szolgáltató szemléletű hatóság. Bevált az a módszer, hogy már a hatósági engedélyeztetési kérelmek benyújtása előtt konzultálnak az ágazati szereplőkkel, hogy ne legyen szükség hiánypótlásra, s emiatt ne késlekedjenek a beruházások. Minden megoldásra nyitottak, sokszor eltekintenek a megszokástól, de a jogszabályoktól nem, a közlekedés biztonságából nem engedne – jellemezte az elnök a NKH munkáját.
A Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) immár hatodik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Közlekedési Napokat, ezúttal először Debrecenben – jelezte a tanácskozás megnyitóján Hadházi Tibor főigazgató. A keddi plenáris előadások után szerdán szekciókban folytatódik a csütörtökig tartó programsorozat. A városi közlekedés szekció szerdán a debreceni repülőtéren tartja ülését, s helyszínen tanulmányozza a repülőtéri cargo működését.
Forrás: MTI
Fotó: Bartolf Ágnes
