Egybeforr, ami összetartozik

Az első gazdasági alapú EGTC megalakulása a magyar – román határok felett

A régió első és ez idáig is egyetlen Európa Parlamenti képviselője, néhai Pálfy István kezdeményezésére fogadta el az Európai Bizottság 2006-ban a szétszakított korábban egységet alkotó gazdasági térségek egyesítését elősegítő előterjesztést. Ez a rendelet, melyet a Magyar Országgyűlés 2007-től bevezetett a jogrendjébe, lehetővé tette az egymással határos európai országok határokon átnyúló gazdasági együttműködésének jogi kereteit. Az unió regionális politikája külön kezeli és támogatja a határok, mint akadályok lebontását az egybetartozó, egykor valóságos gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatokkal rendelkező térségek előtt. Az interregionális támogatási rendszer kidolgozásával szorgalmazta az élet bármilyen területén kezdeményezett együttműködések létrejöttét, mely számos szervezet kialakításának kezdeményezését indította el.

Az első európai EGTC nálunk Magyarországon, az Ipoly mentén, Esztergom székhellyel (Ister-Granum) alakult meg, amit több felvidéki és dél-magyarországi szervezet követett.
Ezekből a szervezeti sikerekből építkezve nőtte ki magát a Határokon Átnyúló Kezdeményezések Közép-Európai Segítő Szolgálata (CESCI), mely segítette az „Európa Kapu” Európai Területi Csoportosulás létrejöttét. Az EGTC (European Grouping of Territorial Cooperation) nemzetállami jogrendbe való illesztését nem minden velünk „határos” ország fogadta kitörő örömmel, és legkésőbb Románia, ez év elején fogadta el egy egyébként uniós országokra nézve kötelező direktívát.

Egy megelőző HURO interregionális forrásokat célzó pályázat keretében, mint arról korábban beszámoltunk Székelyhíd – Kiskereki, valamint a magyar-magyar oldalról Újfehértó és Nyíradony határozta el EGTC létrehozását. Az „Érték – Határ” nevű projekt keretében kezdődött meg a szervezés, és a közelmúltban véglegessé vált a döntés, mely létrehozta és a bejegyzés útjára indította el az első keleti határainkon létrejövő uniós szervezetet. Az együttműködés területi lehatárolásához figyelemmel kellett lenni az arányosság és a működőképesség elveire, melyet természetesen megelőzött a szakmai érvekre alapozó, de a valóságos együttműködés létrejöttét alátámasztó lehatárolás.
Három éve folyamatosan próbáltuk a „nagyok” bevonásával tető alá hozni az Észak-Erdély – Alföld EGTC-t melynek bástyái Nyíregyháza – Szatmárnémeti, illetve Debrecen és Nagyvárad lettek volna, de a „hegyek” nem mozdultak.
Számos egyeztetés után, minden jelentősebb szereplő megkeresésével, Nagyváradon és Debrecenben tartott előadásokkal próbáltam szorgalmazni a szükségszerű együttműködést, de a térség motorjainak számító nagyvárosok nem tudtak megegyezni. Ezért jött létre egy, az alakításkor a „4-eket” nélkülöző szervezet, melyet mi a „kisebbek” már régóta eldöntöttünk.

Az Európa Kapu EGTC alapítói lettek: Nagykároly, Érmihályfalva, Székelyhíd, Kiskereki, a magyar-magyar oldalról Derecske, Hajdúhadház, Nyíradony és Újfehértó városai.
Pályázati úton 16 millió Ft-os támogatást nyertünk az alapító városok, illetve a lehatárolt gazdasági térség településeinek bevonását, lakóinak tájékoztatását, valamint a fejlesztési programot elkészítő munkánkra, illetve a szervezet működtetésére, melynek székhelye Nyíradony.
Elkezdődött a honlap készítése, a tájékoztató kiadványok összeállítása és folytatódik a továbbszervezési munka, melynek keretében a bejegyzés után alkalom nyílik az érintett települések belépésére. Előzetesen 10-10 település jelezte belépési szándékát, mely azt jelenti, hogy nem csak az első, hanem vélhetően a legerősebb határokon átnyúló szervezet kezdheti meg működését, egy másik dimenzióba helyezve a határokon átívelő, azokat a szó szoros értelmében figyelmen kívül hagyó együttműködés.

Még nehezen fogható meg a megalakulás jelentősége, de amikor az élet mindennapjaiban is értelmezhetővé válik, gyorsan ráébredünk, hogy egy új korszak kezdetéről van szó, ami átértékeli a közös uniós tagságról alkotott, sokszor lesújtó véleményünket.