A közigazgatás átalakításának szükségességével szinte minden ügyfél, de a rendszerben dolgozók is egyetértenek. Célja nem csak az alacsonyabb társadalmi költségen történő működtetés, hanem az államigazgatási szolgáltatásokhoz történő gyorsabb és könnyebb ügyintézés, a már létező ügyintézési helyek megőrzése (okmányirodák – kormányablakká fejlesztése), a korábbi területi (megyei) szint illetékességi területeinek járási alapú rendezése.Kutatóintézeti szakmai tanulmányok készültek a kialakítás megalapozására, ahol a földrajzi, közgazdasági, geopolitikai szempontokon túl az 1950-ben végrehajtott erőszakos és igazságtalan járási rendszer és megyehatár rendezések ésszerű rehabilitálása, a jelenlegi ügyintézési szokásokhoz, és a mindennapokhoz történő igazítása is kiemelt szempont. Az átalakítás célja az is, hogy ne jelentsen se többletköltséget, ne okozzon többletterhet egyetlen polgárnak sem az ügyintézés, ezért a jelenlegi állapotokhoz képest jelentős változások lesznek elsősorban a közösségi közlekedés területén, de további számos területen. Az elmúlt hetekben megjelent tervezetben foglaltakra természetszerűen reagáltak az érintett önkormányzatok, illetve a lakosság érdeklődőbb tagjai is figyelemmel kísérik a változásokat. Fontosnak tartom, hogy a jelenlegi információk alapján tájékoztassam elsősorban a választókerületem, a megye lakosságát is, mert számos téves következtetés, illetve szándékos csúsztatás, és félremagyarázás látott napvilágot.

Ligetaljai Hírmondó,  2012 januárTalán vannak akik emlékeznek még arra, hogy 1998 márciusában Horn Gyula miniszterelnök aláírta az ország csatlakozási szándékáról szóló kérelmét, és benyújtotta az Európai Unió Bizottságának. Kicsit paradoxonnak tartottuk sokan, amikor éppen a szocialista párt miniszterelnöke teszi ezt, akik korábban, úgy szűk 9-10 évvel korábban még permanens forradalmat vívtak a kapitalistákkal, de hát ilyen ez a furcsa világ. A csatlakozási fejezeteket már az Orbán kormány tárgyalta le, csaknem egészében, ugyanis a 2002-es kormányváltás utánra mindössze 4 fejezet maradt a 24-ből. Ezek közül a legfontosabb a mezőgazdasági fejezet volt, amit szándékosan hagytak a végére, hiszen vártuk a csatlakozó Lengyeleket, Cseheket, Szlovákokat, hiszen így voltunk a Visegrádi 4-ek. A Medggyessy kormány a másik hős antikapitalistával Kovács Lászlóval, aki időközben europeer lett, büszkén jelentették be már 2002 őszén, hogy megelőztük a többieket, és már meg is egyeztünk ezekről a fejezetekről! Na, ekkor döntötték romba a magyar mezőgazdaságot, hiszen ameddig a többiek derogációt kértek, addig mi, vagyis a  bennünket képviselő „eminens újoncok” lemondtunk arról a jogunkról, amivel további 10 évig adhattunk volna nemzeti támogatást a mezőgazdaságunknak. Ezért kerül manapság is kevesebbe például a szlovák disznóhús beszállítva, hiszen ők továbbra is, még 2 évig kaphatják a nemzeti támogatásokat.folytatás a részletekben

Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az EU-val folytatandó tárgyalásokon az egyetlen szempont a kormány számára Magyarország érdeke. Ugyanakkor minden javaslatot mérlegelünk, és ha úgy látjuk, hogy megfontolandóak a nemzetközi szervezetek érvei, készek vagyunk azokat magunkévá tenni, mert számunkra nem presztízskérdés a korábbi álláspontunk fenntartása vagy megváltoztatása. - A Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló új törvény növeli a jegybank függetlenségét, s ennek az ellenkezőjét még senki nem bizonyította. - Azért nincs semmilyen jogi probléma a jegybanktörvénnyel kapcsolatban - amelynek elfogadása előtt az EKB 15 javaslatából 13 bekerült a jogszabályba - mert 2004-ben is, amikor Magyarország már tagja volt az EU-nak, megnövelték a monetáris tanács tagjainak, valamint az MNB alelnökeinek számát, és bár az EKB akkor sem értett ezzel egyet, az Európai Bizottság nem tiltakozott. Egyetlen uniós tagállamot sem szabad kettős mércével mérni: kíváncsiak vagyunk, hogy mi az a különbség, amiért most egy erőteljesebb bizottsági fellépés lenne indokolt.- Mivel az Európai Unió alapszerződése kimondja, hogy intézményi átalakítással nem lehet személycserét végrehajtani a nemzeti bank élén, a kormány nem fog élni a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására vonatkozó lehetőséggel mindaddig, amíg a jelenlegi jegybankelnök mandátuma le nem jár.

Boldog Új Évet kívánok a kedves Nézőknek (Olvasóknak), és Önökön keresztül Nyíradony közigazgatási területén, a választókerület településein élő választóknak és lakosságnak, minden Magyarországon és a határainkon túl élő magyar Honfitársamnak!Remélem, ezekben a percekben már túl vannak a legfontosabb köszöntéseken és öleléseken, melyekkel szeretteiknek tolmácsolták jókívánságaikat, és elmondták halkan azokat a fohászokat, melyekkel áldást kérnek a következő évhez.Akár szűk családi körben, vagy baráti, rokoni közösségben ünnepelnek, kívánom, hogy legyen örömteli és könnyű az ébredés, töltse meg jókedv és bizakodás az Új Év első napját.

Első városi rangú település - Dél-Nyírség LigetaljánOlvasóink között bizonyára többen vannak, akiknek „szlogenként” vált ismerőssé a fenti cím, melyet most nyugodtan választhatunk a XX. évforduló Ünnepi Évének vezérgondolatává. 1991-ben bíztatásra, ahogyan hallottam a körülményekről, kissé félszegen adta be Nyíradony Város Önkormányzatának képviselő-testülete pályázatát a köztársaság elnökének. A térségben korábban betöltött, illetve akkor elfoglalt helye és rangja szerint joggal számolhattak sikerre a beterjesztők, a bizonytalanság inkább a rákövetkező évek kötelező fejlesztési kényszerének felismeréséből adódott. 20 éve sem volt igazán erős a helyi a gazdaság, de a rendszerváltoztatás lendülete reményt, bizakodást adott az embereknek, főleg a vállalkozó szelleműeknek. 1994-ben rövid időn belül kiderült, az önkormányzatnak nincs gazdasági ereje, a földkiadó bizottságok tagjainak keze, többségében látványosan maga felé hajlott, a korábbi „községi” és állami földek, erdők is kiosztásra kerültek, a földrendezők kényükre-kedvükre cserélgették az alapok között a területeket. Előre megfontoltan, és jól látható személyes érdekből minősítették le a szántók, erdők termőképességét, és megteremtették annak lehetőségét, hogy 200-300 Ft/Aranykorona áron felvásárolhassák az évtizedeken át sok embernek, családnak munkát, megélhetést biztosító földterületeket. Az állami gazdaság területeiből, ingatlanaiból az állami cégek vagyonából semmit nem hagytak a közösségre, az önkormányzatra, hogy képes legyen növelni a saját bevételeiből. A körbenézünk más települések nyertesei voltak a rendszerváltásnak, erős gazdálkodási alapot teremtettek a kötelező és önként vállalt feladatok ellátásához, a fejlesztésekhez, lakó- és életkörülmények javításához.

A fogyasztói társadalom kialakulásával megváltozott a világ körülöttünk. Az előző évszázad közepétől, a nagy világégések nyomában óriási igény jelentkezett a békére, a nyugalomra, mely robbanásszerű technikai fejlődést hozott magával. Minden területen felgyorsult a folyamat, melynek törvényszerű következménye a fogyasztás fokozódása. Jelentős, szinte felfoghatatlan pénzkoncentráció ment végbe, mely a Föld gazdasági térképének folyamatos változását, az súlypontok bizonytalanságát okozta. A nyugodt, a komfortos élet csábító, főleg alkalmanként kínálkozik, és elérhetővé válik. Ennek érdekében mindent gyorsabban, erősebben, határozottabban akarunk és teszünk, a felgyorsult világban gyorsabban telik az idő. A mai egy óra hossza, sokkal rövidebbnek tűnik, mint 10, vagy 20 évvel ezelőtt, egy nap, egy hét, egy hónap egy év úgy illan el, hogy meg sem tudjuk élni. Valóban szinte lepereg az életünk, és sokszor külső szemlélőként találjuk magunkat a saját életünkben.

Régi mondás arra figyelmeztet, ha valamit cselekszünk, adjuk mellé a nevünket, vállaljuk és ne húzódjunk meg a háttérben. A politikai pályán eltöltött 17 éve alatt már több alkalommal is találkoztam olyan helyzetekkel, melyek elől nem térhettem ki. Az ilyen jellegű problémák szinte minden alkalommal a betöltött tisztségeimhez kötődtek, döntésekhez, melyeket nekem kellett meghoznom, vagy nekem tulajdonítottak. Ezeket vállalom akkor is, a nevemet adom hozzá, ha számos esetben csak egyik tagja vagyok a döntéshozó fórumnak. Volt közte személyes bosszú (32 feljelentés egy helyről), nemtelen rágalmazó, lejárató kampány, és fenyegetés is. Ameddig lehet, mindenki próbálja magában tartani a feszültéséget, nem viszi haza, nem akarja terhelni a családját, már csak azért is, mert nincs közük hozzá. A témák, melyek inkább a választási kampány során teszik próbára a türelmet és a tűrőképességet, sokszor nem a munkám, vagy a tevékenységem bírálatára irányulnak, hanem a személyemre. Ezt karakterrombolásnak hívják, amiről kijelenthető: - a legalja a politikának.

2011. december 03. Nyíradony, Harangi Imre Rendezvénycsarnok Huszonegyedik éve rendezik meg Nyíradonyban a Népzene Regionális Találkozóját. Ebben az évben különleges évfordulót is ünnepelt a 32 összegyűlt népzenei csoport. 40 évvel ezelőtt 1971 –ben alakult meg a Nyíradonyi Pávakör. A hajdú – bihari, szabolcsi települések mellett a rendezvényre érkeztek a Partiumból: Szalacsról, Székelyhídról, Kiskerekiből is érkeztek csoportok, élükön a települések vezetőivel. A rendezvényen Tasó László országgyűlési képviselő, Nyíradony polgármestere emléklapokat adott át minden csoportnak, ezzel is megköszönve részvételüket. Külön köszöntötte és emléktárgyakat adott át a szalacsi Porsztner Sarolta polgármesterasszony és Vida Attila alpolgármesternek, dr Béres Csaba Székelyhíd polgármesterének és Nyíri Sándor Kiskereki polgármesterének, aki énektudásával is erősítette népzenei csoportját.  Tasó polgármester elmondta, hogy ebben az évben 17.ik alkalommal van lehetősége településvezetőként jelen lenni ezen a nívós eseményen. A népzenét a lelkéhez közelállónak tartja, mert sejtjeinkig hatol a dallama, amennyire a mélybe húz búskomor hangvétele, ugyanúgy magában rejti reményt, a hitet az újra kezdéshez.  A mai, 21. századi magyar valóságot is megfogalmazza egy - egy ballada, benne van a fájdalom, a küszködés. De kérte a jelenlévőket hogy merítsenek erőt egyúttal ezekből a remekművekből és engedjék, hogy szívüket melengesse egy - egy csodálatos dallam. A rendezvény vendége volt Balla Tibor Arany Páva- és Vass Lajos-díjas népzenész, a Népművészet Ifjú Mestere. Szakmai vezetők Dr. Joób Árpád népzenekutató, Bárdosi Ildikó és Juhász Erika a Népművészet Ifjú Mesterei

Bocskaikert, 2011. december 01. A 4-es főút két oldalán két kilométer hosszú szervizút épült a településen. A 145 milliós beruházás ünnepélyes átadóját csütörtökön tartották. Két kilométer hosszú, 7000 négyzetméter összfelületű aszfaltozott út épült Bocskaikertben, a 4-es főút két oldalán, így a lakóknak már nem kell a sárban vagy a porban járni, ha el akarnak jutni a városközpontbaA település 127 és fél millió forint támogatást nyert az Észak-alföldi Operatív Program keretében, ehhez 18 millió önrészt biztosított az önkormányzat. Több száz facsemetét is ültettek, így pótolták a kivágott fákat. A szervizutak ünnepélyes átadóján rész vett Rácz Róbert a Hajdú Bihar megyei Kormányhivatal vezetője valamint.Tasó László országgyűlési képviselő. Szőllős Sándor, Bocskaikert polgármestere elmondta, hogy a következő évben is folytatódnak a fejlesztések a települése, három kilométer hosszú kerékpárutat építenek mintegy 80 millió forintból.  

Budapest – Országház, 2011. november 29. keddMintegy 160 szavazás után kerültek rögzítésre a jövő évi költségvetést meghatározó sarokszámok. Az ellenzéki képviselők szokatlan módon próbálták akadályozni a szavazást, előző napról áthozták, éjjeli obstrukciós 2 perces szavazásokkal a munka törvénykövének változásairól szóló vitát. Cirkuszi elemekkel szórakoztatták magukat, céljuk egyértelműen a nyilvánosság előtti fontoskodás volt. Az MSZP. az LMP és a Jobbik vállvetve próbáltak botrány okozni, arra játszva, hogy eltérítik az előterjesztőt eredeti szándékától. A Munka Törvénykönyvének változásairól szóló vita meghosszabbítására tett javaslatot Lázár János frakcióvezető, javasolva, hogy az ellenzék által kért „nyilvános vita” pénteken, de akár szombaton, vagy vasárnap is folytatásra kerülhessen. A javaslata után kiderült, hogy az együttműködő ellenzéki pártok nem akarnak valójában vitázni, céljuk a botránykeltés és a nézők megtévesztése. A több mint 700 módosító javaslatról kiderült, hogy több mint 180 abból eredt, hogy a szakszervezetek által kidolgozott javaslatokat beadták az MSZP és a Jobbik képviselői is, több mint 300 javaslat pedig stilisztikai hibajavítás, és helyes irási pontosítás volt.Tasó László képviselő felszólalásának szerkesztett változatát a részletekben olvashatják.A videováltozatot: www.parlament.hu