Új korszak kezdődik Debrecen és a térség számára is

A BMW Igazgatótanácsának jelenlévő tagja elmondta, hogy 2 éven keresztül vizsgálták az új gyár lehetséges helyszínét és minden körülményre figyelemmel voltak.

A meghatározó azonban a megyeszékhely földrajzi adottságai, a térség technológiai és humán erőforrásai, valamint a napjainkban is gyarapodó gazdasági potenciál mellett a kiváló kapcsolat és kapcsolati rendszer volt.

A közlekedési infrastruktúra fejlődésében 2014. novemberétől dimenzióváltás kezdődött, amikor először elfogadásra került a közösségi (uniós) forrásokból, majd 2015. januárjában a hazai forrásokból 2022-2023-ig tartó fejlesztési program. A több, mint 320 milliárdos hajdú-bihari fejlesztési program megyei és debreceni elemei közül többet is jól ismerhetnek a régióban élők, hiszen nagy részük már folyamatban van, vagy hónapokon belül kezdődik.

Kevésbé ismertek azonban azok az elemek, melyek azért válnak igazán fontossá a következő hónapokban, években, mert a BMW beruházásaihoz szükséges beszállítói és munkavállalói kör biztosítása nem oldható meg a megyeszékhelyről, még az agglomerációból sem.
Ezért ahogyan ütemezetten épül és terjeszkedik a gyár, úgy kell ezzel egy időben megvalósulni többek között:
– a Püspökladány-Debrecen/Nagyállomás vasúti korszerűsítés következő két ütemének, az Apafáig tartó, majd a Bocskaikertben, Hajdúhadházon, Tégláson és Újfehértó mellett elhaladó Nyíregyházáig tartó következő ütemnek.
– elkészültek a tanulmánytervek Nyíregyházától – Záhonyig sőt Munkácsig, mert egészen biztos, hogy uniós és állami befektetői forrás nélkül soha nem készülne el az európai nyomtávú szakasz Kárpátalján.

Készen van a Nyíregyháza – Miskolc, sőt Kassa felé is a vasúti terv, amit megvalósulás szempontjából jóval korábban megelőz majd a Via Kárpátia (Fekete tenger- Románia –Magyarország –Szlovákia –Lengyelország – Balti tenger) közúti TEN-T korridor (Európai közlekedési törzshálózat részét jelentő) autópálya kapcsolat.

Már megítélt forrás van a Püspökladány-Biharkeresztes vasúti vonal villamosítására, ugyanis a romániai oldalon a meglévő villamos hálózathoz kapcsolódása új dimenziót nyit annak a térségnek.
A 4-es autópálya építésének folytatása köztudott, a tervezése megkezdődött, ugyanúgy a 47-es felújításának folytatása és 2×2 sávosra tervezésre.

Debrecent – Nyíregyházával 2×2 sávos útnak kell összekötnie 5-6 éven belül és a Debrecen-Mátészalka vasúti fejlesztés terveinek is már magasabb műszaki tartalommal kell készülnie.

A 48-as főút felújítása végén el készülni a teherfogalom bonyolítására alkalmas átkelőnek és a Létavértesi átkelőnek non-stop kell szolgálnia a személyi közlekedést.
Mindeközben készítjük elő az Érmelléki Gazdaságfejlesztési Programot, mely Nagyváradtól – Nagykárolyig bevonja és aktivizálja a térséget Debrecen vonzáskörzetében egyben lebontja az utolsó „jogi akadályokat”.

Előzőek megvalósítására és a hozzájuk kapcsolódó együttműködési feltételek kialakítására elengedhetetlenül szükség van annak érdekében, hogy a – BMW-Debrecen együttműködés -, igazi sikertörténet legyen.

Ennek ígéretét jelenti a valóban történelmi esemény, melynek első helyi jogi aktusait Szíjjártó Péter miniszter úr és Papp László polgármester úr mellett a cég képviseletében Zipse úr celebrálták.

Nagyon sokan és jól dolgoztak annak érdekében, hogy ez a folyamat megkezdődhessen, ahogyan Debrecen polgármestere fogalmazta: – „Debrecen BMW város legyen”.

Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a legfontosabb kiválasztási szempontnak számító közlekedési feltételrendszer kiépülésében kellő hatékonysággal tudtam segíteni a beruházás létrejöttét.

Nagyon sokan és jól kell dolgozni annak érdekében, hogy az új korszak, ami ma megkezdődött, minden itt élő és térségben lakó számára közvetlenül, vagy közvetve az életminőség javulását, minden korábbinál kedvezőbb kilátásokat jelentsen.