1848-as megemlékezések

Újra azonban akkor lesz rá népünknek lehetősége, ha újra felelős kormánya, népét védő, és nem kijátszható Alkotmánya, erkölcse és tartása lesz Magyarországnak. Beszéde végén megkoszorúzta a helyi emlékművet. Az ünnepségen valamennyi helyben működő politikai pártból voltak jelen érdeklődők és szimpatizánsok.

15,00-tól Újlétán, a református templom kertjében, helyi FIDESZ csoport meghívására, a napfényes időben rendezett megemlékezésen vett részt. Beszédében a 12 pont aktualitására hívta fel az ünneplők figyelmét. Rávilágított arra, hogy ma országunk egy sportolóhoz hasonlít, akinek mozog keze lába, mégsem halad előre. Mindennél nagyobb szükség van a lelki erőre, a világos és mindenki számára vállalható célok megfogalmazására. Beszéde végén helyezte a megemlékezés koszorúját a kertben állított kopjafánál.

16,00 órától Vámospércsen, a főtéren álló Petőfi szobornál mondott beszédet, a nagyszámú ünneplő közösség előtt. Az Április Törvények jelentőségéről, a reformkövetelések társadalomformáló erejéről beszélt, párhuzamot vázolt fel a nép követeléseivel kapcsolatban. Kiemelte a közteherviselés akkori igényét és jelenlegi állapotát, a törvény előtti polgári és vallási egyenlőség szükségét. Arra kérte a hallgatóságot, ne nyugodjon bele a jelenlegi helyzetbe és főleg ne saját magát hibáztassa a kialakult helyzetért. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy ismét egymásra kell találnunk, hogy újra „legyen szabadság, béke és egyetértés” Magyarországon. Az ünnepség végén koszorút helyezett el a Petőfi szobornál közösen, a jelenlévő politikai pártok, civil szervezetek, és intézmények képviselőivel.

17,00 órakor Hajdúsámson főterén koszorúzáson vett részt, ahol ünnepi beszédet mondott. A szabadság mindre kiható erejét, és mint egyetlen elfogadható lelki állapotot hangsúlyozta beszédében. Rávilágított a sajtó birtoklóira, és a kiteljesedését jelentő média világára, ami lassan uralja azt a közeget, amit kiszolgálni hivatott. Az ország előtt álló nehéz évekre, a márciusi ifjak lendületét és bátorságát, és 1848, önbecsülést és tartást jelentő világraszóló üzenetét ajánlotta a lelkek megerősítésére. Az ünnepi beszéd végén rendkívül példátlan módon, a műsorvezető, aki az MSZP helyi elnökének felesége, elnézést kért azoktól, akik a „beszéd alatt esetleg rosszul érezték magukat”. Minden valószínűséggel, a férjével jelenlévő és együtt koszorúzó MSZP-s országgyűlési képviselőnek kívánt „kedveskedni”. A protokoll alapvető szabályait súlyosan sértő módon, a felkért szónok ünnepi gondolatait minősítve, megdöbbentette a jelenlévőket.

2007. március 15-én, 10,00 órától Nyíradonyban, a Kossuth szobornál tartott városi ünnepségen a város polgármestereként mondott beszédet Tasó László, és együtt koszorúzott az intézmények, politikai pártok és civil szervezetek képviselőivel.
Beszédében a beletörődés veszélyeire hívta fel a figyelmet, párhuzamba állította a polgári Magyarország akkori és jelenlegi kívánalmait. Széchényit idézve kérte, hogy magyarként higgyünk hazánkban, és magyarként bontakozzunk ki, amihez helyet és teret kell biztosítania a mindenkori politikának. A népszavazásra utalva, hangsúlyozta, rövidesen eljön a valóság pillanata, amikor mindenki számára világosan ki kell derülni az igazságnak.
Elmondta, hogy akkor kell dönteni arról, hogy a hatalom jelenlegi birtokosai képesek-e úgy folytatni munkájukat, hogy abba a népe ne pusztuljon bele.
Az ünnepi műsor a Móricz Zsigmond Művelődési és Információs Házban folytatódott, ahol Kölcsey gimnázium diákjai adtak műsort, illetve az ünneplők megtekintették Veress László Zsolt szatmárnémeti előadó, Petőfiről szóló zenés előadását.