2006-2010 évekre vonatkozó ciklusprogramja

A polgári kormány a ciklusának elején meghatározta az országnak, a nemzetnek szánt jövőképet, és a Magyar Millennium közeledtével elindult egy optimista jövőtervezés. A politikai rendszerváltás idején tapasztalt lakossági támogatottsággal indultak útjára a települések beruházási koncepciói. Bátran és bizakodással fogalmazták meg a helyi közösségekre vonatkozó fejlesztési célkitűzéseket, és általában ezek lényegesen nagyobb hányada reálisnak is mondható.
Hasonlóan az országban zajló folyamatokhoz, Nyíradonyban is felszínre kerültek a lakosság életkörülményeit, a mindennapokat kedvező irányba változtató elképzelések és vágyak, megszületett a város legújabb kori jövőképe. A képviselőtestület rendkívül aktívan vette ki részét a tervezés folyamatában, és rendkívül helyesen begyűjtötték a település jövőjével foglalkozók ötleteit és javaslatait.
Összegezni, és formába önteni a szertefutó akaratot és elképzelést már sokkal nehezebb és rendkívül felelősségteljes munka. A döntéshozók bírnak azzal a felhatalmazással, melynek segítségével a végleges terveket papírra vethetik, vagy szakértők és hozzáértők segítségével formába öntve pályázatra előkészíthetik.
Ezt követően az időrend, a fontosság, vagy prioritás, és a megvalósíthatósági esély indítja el a menedzseri munkát, melynek vezetését a polgármesterre bízzák a választók.
A sikerhez és a hatékonysághoz elengedhetetlenül szükséges a lehetőségek reális figyelembevétele, és kiterjedt tájékozódás, főleg az önkormányzati ciklusok elején.
Megszületett egy széles körből beérkező információk hitelességével bíró koncepció, mely Nyíradonyt a lakóinak biztonságot nyújtó, magas színvonalú szolgáltatásokat, fiataljainak otthont és választható jövőt biztosító, az aktív pihenés, a rekreáció és a sport városának határozta meg.
Az 1998-tól elindult folyamatok erősítették a felvázolt jövőképet, és a megvalósult fejlesztések alátámasztják a koncepció helyességét. Talán kimondható, hogy félúton vagyunk, és a ránk következő két önkormányzati ciklus adta időnek kell befejezni a tervek megvalósítását, és kiépíteni a választott célhoz vezető utat.
Különleges ciklus a 2006-2010 közé eső időszak, melyet sorsdöntőnek is lehet nevezni. Nem csak a minden korábbinál nagyobb lehetőségek kontúrjai látszanak előttünk a meglévő információk jóvoltából, hanem az a soha nem tapasztalt bizonytalanság fest inkább ijesztő képet, ami a beérkező források hozzáférhetőségét árnyalja.
Ennek függvényében kell számba venni az elérhetőnek tűnő, és reális fejlesztési programokat és kivitelezhető terveket.
Az önkormányzati ciklusprogram összeállításánál elsődleges kell lenni a megkezdett, illetve a folyamatban lévő beruházások befejezésének. A prioritások között elsősorban az évek óta húzódó, korábban már több alkalommal elutasított pályázatokban szereplő beruházásokat kell végrehajtani. A terveket aktualizálni kell, figyelemmel az áremelkedésekre, illetve a szükséges műszaki tartalomban történő változtatásokra.
Előzőeknek megfelelően az ágazatonkénti prioritásokra, a beruházások esetében a következők szerint teszek javaslatot. Fontos tudni, hogy a következő két ciklusra, 2006-2010 és 2010-2014-re vonatkoznak a tervezett fejlesztések, és különválasztásuknak nincs értelme. A jövőben az Európai Unió költségvetési időszakához kell igazodnunk, hiszen fejlesztési pénzre csakis a közösségi forrásokból számíthatunk. Az uniós rangsorolás determinálja a fejlesztési folyamatot, melyet átrajzolhat a 2009-ben esedékes parlamenti választás. A tervezett ágazati beruházásokra várható támogatások nem nyúlhatnak túl megjelölt időhatáron, legfeljebb az utolsó döntésekből származó felhasználás léphet át a 2014 utáni ciklusba.

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK bővítése, bevezetése, illetve
az egészségmegőrzéssel és megelőzéssel összefüggő beruházások

I. Mentőállomás és központi ügyelet kialakítása
II. Új gyermekorvosi rendelő kialakítása, az Egészségházban, új védőnői szoba kialakítása
III. Közösségi Szolgáltató Ház, benne felnőtt orvosi, gyermekorvosi rendelő, védőnői és vizsgáló kialakítása Tamásipusztán
IV. Aradványpusztai gyermekorvosi rendelő kialakítása
V. A rendezvénycsarnokban a gyógy-úszás igénybevételéhez szükséges beruházások kivitelezése
VI. Kapcsolódó beruházásként, az tervezett welnes- és konferencia- és szórakoztató központ, illetve szállodai férőhelyek építése

OKTATÁSI ÉS NEVELÉSI FELADATOK ellátását biztosító férőhelybővítések és fejlesztések, új ágazati beruházások

I. Az Arany János Általános Iskola és Óvoda óvodai férőhelybővítése, a meglévő épület felújítása
II. A volt Diákotthon teljes felújítása, emeletráépítés, és tetőtér beépítés, kollégiumi férőhelyek bővítése, előtte parkolóhelyek kialakítása
III. A Városi Bölcsőde helyén, új Szociális és Gondozási Központ kialakítása
IV. Az aradványpusztai új épület tetőterének beépítése, két tanterem kialakítása
V. A Szivárvány Óvoda Árpád utcai óvodája helyén, új óvodai épület építése
VI. Az aradványpusztai tornaterem tetőszerkezetének felújítása
VII. A Temesvári úti iskola- és óvoda épületének tetőtér beépítése, 6 tanterem, és 4 csoportszoba kialakítása új könyvtárral, valamint a belső udvar mozgatható tetővel történő fedése
VIII. Az aradványpusztai régi iskolai szárnyépület helyén, új négy tantermes épület építése, könyvtárral, étkezővel, konyhával és rendezvényteremmel
IX. A Kossuth utcai iskolai épület helyén, új 8+4 tantermes szakképző intézet építése + munkaerő átképzőközpont létesítése
X. Kapcsolódó beruházásként a Móricz Zsigmond Művelődési és Információs Ház bővítése, tetőtér-beépítése és a zeneiskola tantermeinek kialakítása

KULTURÁLIS- SPORT- SZABADIDŐS ÉS SZÓRAKOZTATÓ KÖZPONTOK szolgáltatásainak bevezetése és bővítése

I. A Móricz Zsigmond Művelődési és Információs Ház bővítése, tetőterének beépítése, zeneiskolai tantermek kialakítása
II. Pihenő és Szórakoztatóközpont építése, szállodai férőhelyek építése, welnes- és konferenciaközpont kialakítása
III. Az Aradványpusztai Faluház felújítása és bővítése
IV. Tamásipusztai Közösségi Ház építése
V. Szakolykerti Közösségi és Szolgáltató Ház építése
VI. Szabadidős és Szórakoztatócentrum kialakítása az Európa Parkban és az előtte lévő jóléti erdőben, skanzen és rekonstruált tájház építése, a helytörténeti múzeum kialakítása
VII. A Kossuth utcai Szabadidős és Sportcentrum kialakítása szabadtéri színpaddal, a Kossuth utcai grundon

IPARI PARKOK ÉS VÁLLALKOZÓI ÖVEZETEK KIALAKÍTÁSA

I. A II. számú Vállalkozói Övezet teljes közművesítése (471-es mellett az EU Parkkal szemben)
II. Az I. számú Vállalkozói Övezet, a NYÍRADONYI IPARI PARK kialakítása (a Tisztavízi vasúti átjáró előtti terület)
III. A V. számú Ipari Övezet közművesítésének előkészítése (a Nyírlugosi út mellett)
IV. A IV. számú Ipari Övezet továbbfejlesztése (a volt Kossuth tsz-major)
V. A III. számú Vállalkozói Övezet közművesítésének előkészítése (Cigánylapos környéke)

TELEPÜLÉSÜZEMELTETÉS ÉS AZ IGAZGATÁSI SZOLGÁLTATÁSOK fejlesztéséhez kapcsolódó beruházások

I. Ügyfélszolgálati iroda kialakítása a Polgármesteri Hivatalban
II. Az Okmányiroda áthelyezése az Árpád út 6. sz. alatti épületbe
III. A művelődési és információs ház épületével történő összeépítéssel új Házasságkötő-terem és szépművészeti galéria kialakítása
IV. A Tamásipusztai Közösségi Házban kapcsolódó beruházásként ügyfélszolgálati iroda létrehozása
V. Városgazdálkodási és intézménygondnoksági iroda, valamint munkaerőközpont kialakítása, garázsokkal és eszköztárolóval

INFRASTRUKTÚRÁLIS BERUHÁZÁSOK, KÖZMŰVESÍTÉSEK

Útépítések és rekonstrukciók:

• A Katona, a Kolozsvári, a Móra és a Malom utcák aszfaltozása, a Klapka utca kiépítése
• Az Árpád- Széchényi- Vörösmarty közlekedési csomópont kialakítása, gyalogátkelőhellyel, csapadékvíz csatornázással és járdaépítéssel
• A Debreceni- Wesselényi- József A. utcai új közlekedési csomópont kiépítése
• A szakolykerti utak kiépítése annak függvénye, hogy a lakosság hozzájárul-e a belterületbe vonáshoz. Ugyan így az aradványpusztai Makkos utca aszfaltozása is a lakossági szándék kérdése elsősorban.
• A Tamásipusztai önkormányzati utak építését meg kell előznie a szennyvízcsatornázásnak, valamint a gázhálózat kiépítésének. A Szatmári út aszfaltozására pályázati úton kerülhet sor. A tanyavilág útjainak járhatóvá tétele és legfeljebb útalappal és vízelvezetéssel történő megerősítése várható a ciklus végéig. A Nyestekert közművesítése a kertségek fejlesztésének programjának keretében indulhat el.

Ivóvízhálózat fejlesztés és szennyvízcsatornázás:

• Az ivóvízminőség javító program 2007-ben kezdődik és 2008-ban fejeződik be, melynek keretében a fővezetékek cseréje megtörténik. A Tamásipusztai új kút fúrásakor kell rendezni a szatmári úton élők ivóvízellátását, mely várhatóan 2009-ben indulhat el.
• Az aradványpusztai technológiai fejlesztés keretén belül kell kivinni a Tisztavízbe a vezetékes ivóvizet.
• A tamásipusztai szennyvízcsatornázás tervezésének előkészülete során még nem döntöttek a végleges változatról és az alkalmazásra kerülő megoldásról a vízügyi hatóságnál. Ezt követően indulhat el a ciklus végén tervezés.
• A rendezvénycsarnok uszodájának vízcseréjekor felszabaduló víztömeg hasznosításának egyik iránya lehet, a rendszermosásnál felszabaduló víz hasznosításával megegyező, látványtó kialakítása. Az utóbbit a Kossuth utcai grundon kialakításra kerülő látványtó, és télen jégpályaként használható megoldás hasznosítja.

Belvízrendezés, csapadékvíz csatornázás, mezőgazdasági feltáró utak építése

• A Damjanich-Kodály-Debreceni-József A. utcák csapadékvíz csatornázása, a Galamb-Rákóczi-Debreceni utcák csapadékvíz csatornázása
• A József A.-, Toldi-, Ifjúság- utcák csapadékvíz rendezése
• Az Árpád-, a Vörösmarty-, és a Széchényi utcák teljes hosszának csapadékvíz csatornázása
• A belvízelvezető rendszerek felújítása, a csapadékvízgyűjtő rendszer rekonstrukciója, az átvezető gerincrendszer parkosítása, sétányok kialakítása a Kossuth utcát, a szakolykerti Lónyai kivezető árokkal összekötő szakaszon
• A Bikakertet átszelő csapadék- és belvízelvezető szakaszon jóléti tó kialakítása, teljes átépítése
• Az Ady-, a Klapka- utcák csapadékvíz csatornázása
• Valamennyi utca átfogó csapadékvíz rendezése, ütemezés szerint
• Rét-, Szilas utcák csapadékvíz rendezése, szikkasztó árkok építése valamennyi külterületi út mellett
• A Szatmári út teljes hosszában, és a József A. utca végétől, a szennyvíztelepi bekötőútig, a Cziglei útból a Borjúkúton keresztül, a Nagyszőlő aljáig mezőgazdasági feltáró utak építése

Járdaépítések, kerékpárutak

• Az Acsádi út mellett teljes hosszában, a Széchényi utcának a Petőfi torkolatától a Honvéd utcáig terjedő szakaszán a járda kiépítése
• A Vasút utcán a járda és kerékpárút kiépítése, a Tamásipusztán 471-es főút mellett a hiányzó szakasz kiépítése
• Hajdúsámsontól-Tamásipusztán-Aradványpusztán keresztül –Nyíradonyig, majd Nyírmihálydi és Nyíracsád felé a kerékpárút kiépítése
• Előző szakaszon esőbeállók és pihenők építése
• Járdaépítések lakossági összefogással a belterületi utakon

A 471-es főút megerősítése és az elkerülő szakasz megépítése sem odázható el a fent megjelölt időszakon túlra. A hozzá kapcsolódó beruházások kivitelezése eddig is körülményes volt, még akkor is, ha mi voltunk a költségviselők. Lényegi változásnak kell bekövetkezni az út kezelőjének magatartásában, melyre reményeink vannak.
A közlekedési helyzetet alapvetően meg fogja változtatni az állam kivonulási szándéka és privatizációs elképzelései, melyek érintik a vasúti és a közúti közlekedést egyaránt. A helyi közlekedési feltételek javulásához gépjármű beszerzésekre van szükségünk, így amikor erre lehetőség nyílik azonnal lépéseket teszünk.
A városgazdálkodási szolgálat eszközellátottsága kritikán aluli, ezért törekedni kell a szükséges felszerelések, eszközök, gépek, járművek beszerzésére. Előzőekre csak a pályázati lehetőségek kihasználásával számolhatunk.

Az egészségügyi ellátással, az oktatással, nevelési és ellátási feladattal kapcsolatos, a kulturális és tömegsporttal kapcsolatos beruházások már az ágazati koncepció szerint kerültek felsorolásra. Az idegenforgalmi és turisztikai fejlesztések beruházásaival, valamint a lakásépítések esetében a vállalkozói, a befektetői tőke bevonásával indulhatunk el.
A vállalkozói övezetek kialakítása és az Ipari Park létrehozásának szándéka még nem jelenti a befektetők ideözönlését. Az eddigi, a vállalkozásokat támogató rendszerünk megőrzése, és az adópolitikánk jelenthetnek segítséget a munkahelyek megtartásában és újak létrehozásában.
Mindezek mellett meg kell tartanunk a támogató rendszerünket, a családsegítő, gyermekjóléti, tanyagondnoki, és egyéb szociális szolgáltatásainkat, lehetőség szerint bővítve a tevékenységi köröket és az ellátottak körét.
Az eltelt két évben a szociális ellátó rendszer sérült a legjobban, és ez a folyamat tovább nehezedik.
Csak a helyi adóbevételek növekedése adhatna lehetőséget arra, hogy megpróbáljunk részt venni a családok további támogatásában.
A munkahelyek bizonytalansága, a kiszolgáltatottság tovább generálja a meglévő óriási problémákat. Az önkormányzat a saját erejéből nem lesz képes a jövőben tompítani és kezelni azt a feszültséget, melyet az állam kivonulása jelent, az állami feladatokból.
A legfontosabb feladatnak a fiataljaink jövőjét befolyásoló intézkedések megtételét látom. A továbbtanulásukat továbbra is támogatni fogjuk, a pályakezdők elhelyezkedéséhez pedig nemcsak a helyi lehetőségeket bővítjük, hanem a megyei kapcsolatainkat is igénybe vesszük.
A bérlakás támogatási program előfeltétele a vállalkozói tőke bevonása, melyre egyre nagyobb lehetőség nyílik.

Összegezve

Nyíradony az elmúlt két önkormányzati ciklusban lényegesen változáson ment keresztül. Ez a változás nem csak a szolgáltatások körének bővülésével és az alapvető infrastruktúrának, a környékbeli és hasonló adottságú települések viszonylatában lényegesen magasabb kiépítettségében tapasztalható, hanem a városlakók mentalitásában is.
Ennek azonban legalább két értelmezése van.
Egyre jobban szakítunk „falusi” szokásainkkal, és egyre nagyobb az igény a klasszikus városi szolgáltatások igénybevételére.
Nagyon nehéz megfelelni ennek az elvárásnak, mert csak kevesen értik meg, hogy Nyíradony az előző években ugyan átlépte saját árnyékát, de a jelenlegi helyzetében nem léphet ki véglegesen az adottságaiból származó korlátjai közül.
– Ehhez arra lenne szükség, hogy még nagyobb erővel és hatékonysággal sikerüljön a forrásokhoz hozzájutni, és az eddiginél is eredményesebb érdekérvényesítő folyamat kezdődjön el.
– Nem nélkülözhető új dimenziók feltárása, melynek során a várospolitikai szempontból elhanyagolt külföldi kapcsolatokat elindítani, illetve a meglévőkből többet kell kihasználni.
– Nem nélkülözhető a képviselők lényegesen nagyobb szerepvállalása az önkormányzat feladatainak és stratégiájának végrehajtásában és nem nélkülözhető a vállalkozói szféra, a befektetők és a lakosság szélesebb körének bevonása az elinduló folyamatokba.
A ránk következő önkormányzati ciklus sikere e három tényező megvalósulásán múlik. Az előzőek azonban nem nélkülözhetik a hivatalokban, intézményeinkben dolgozók pozitív hozzáállását, és munkájuk színvonalának folyamatos fejlődését.

Mindezekre jó esélyt látok, így kérem a képviselőtestület tagjainak,
az intézményrendszer dolgozóinak,
és a nyíradonyi közigazgatási terület lakónak segítségét,
a ciklusprogram végrehajtásához.

Tasó László