50. születésnapján köszöntötték Tasó Lászlót
Néhány nappal a jeles dátum előtt képviselőtársai és vadászbarátai, majd január 14-én hétfőn munkatársai és később a titokban szervezett akció keretében barátai, valamint a környékbeli politikustársai köszöntötték Nyíradony polgármesterét.
Pénteken a Hajdú-Bihar Megyei Labdarúgó szövetség évnyitó rendezvényén, majd szombaton este családtagjai, testvérei, keresztgyermekei, rokonai és legközelebbi barátai társaságában, a TB Ranchen emlékeztek meg a félévszázados állomásról.
A képviselőtársai Dr. Lázár János államtitkár vezetésével pénteken voltak vendégei az 50. évébe lépő ünnepeltnek. Parlamenti pad- és frakciótársai személyre szabott ajándékkal lepték és köszöntötték Tasó Lászlót a Gúthi Erdészet Zöld Házában, a „nagy” vadászházban.
Hétfőn a munkatársait hívta ünnepi ebédre a Harangi Imre Rendezvénycsarnok aulájába, a város 19. éve regnáló polgármestere. Tisztségeinek legfontosabb állomásairól, a számtalan rendezvényről, eseményről, közös programról szóló, legközelebbi munkatársai szerkesztésével készült videoklip könnyeket csalt a születésnapos szemébe. Az életképekből álló különleges fénykép-portré irodájának falát fogja díszíteni. A munkatársi kollektívák, a városvezető hobbyjához kapcsolódó értékes közös ajándékkal járultak hozzá az ünnepi alkalomhoz.
Mint kiderült, az ünnepelt felesége volt egyik ötletgazdája, valamint legközvetlenebb munkatársai és barátai a szervezői annak az esti meglepetésnek, ahol „tüntetők” jelentek meg az ünnepség helyszínén. Az ünnepelten kívül mindenki tudta, hogy régi és újabb kori barátai, politikustársai fáklyás felvonulás keretében érkeznek a rendezvénycsarnok elé, ahol Tasó Lászlót befogadják az „50-esek Klubjába”. Korábbi vállalkozói társai, jelenlegi vállalkozó barátai, régi munkatársai, sporttársai és politikustársai ölelték a meghatódott „új 50-est”. Szólláth Tibor, Tiba István országgyűlési képviselők, Tóth Attila megyei alelnök, valamint bocskaikerti, fülöpi, álmosdi, hajdúhadházi, nyíracsádi, nyírábrányi polgármester kollégái, és hajdúsámsoni nyírmártonfalvi, téglási, választókerületi politikustársai egészítették ki a markáns helyi csapatot. A közel százfős „különítmény” cigányzenekarral érkezett, ami meghatározta az este kulturális irányultságát.
Pénteken délután Tiszacsegén, Nagy Sándor (Karát üzletcsoport) a halászcsárda tulajdonosa és házigazda, a Hajdú-Bihar Megyei Labdarúgó Szövetség elnökségének tagja, illetve Csige László a Szövetség szakmai igazgatója hívta össze az állandó bizottságok tagjait, a hagyományos évértékelő és évnyitó rendezvényükre. A szakmai beszámolók után a jelenlévők közös ajándékkal együtt köszöntötték 50. születésnapján a szövetség megyei elnökét, Tasó Lászlót.
Szombaton a TB Ranch volt helyszíne annak a „meglepetésparty”-nak, melyet az ünnepelt felesége, gyermekei, valamint testvérei és családtagjaik szerveztek. Az ünnepélyes, és különleges fogadtatás mélyen meghatotta az 50. éves, máskor magabiztos és lendületes embert. A különleges zenei aláfestés mellett előadott egyedi születésnapi vers, nagyobbik lánya Marianna tolmácsolásában, nyitótánc ifjabbik lányával Adriennel, majd felesége Mara és testvérei által összeállított, magán- és családi életének jelentősebb eseményeit megidéző videoklip okozott életre szóló élményt a könnyeivel küszködő ünnepeltben.
Testvérei és barátai köszöntése után, alkalomhoz illó hangulatban, és rengeteg tánccal fűszerezve záródott az „ünnepi hét”, mely örökre emlékezetes marad az 50. évébe lépő Tasó László számára.
Tasó László a köszönőbeszédében mondta:
– „Nekem csodálatos életem volt, és van, olyan, amit talán soha nem leszek képes meghálálni. És ez azért lehetett, mert olyan emberek voltak a szüleim, és a testvéreim, amiért csak hálás lehetek Istennek, mert úgy nőttünk fel, ahogy felnőttünk, szegénységben, de szeretetben. Tudjátok, nekem van a legjobb feleségem a világon, soha nem találnék tőle szerethetőbb társat, olyan csodálatos lányaim vannak, akiktől soha nem kívánhattam volna jobb gyermekeket az élettől. És olyan barátaim vannak, akik mindig ott voltak, ha kellett kiálltak mellettem, és olyan munkatársaim vannak, akik a barátaim is lettek. Ahová jutottam, és ahogyan eljutottam, azt annak köszönhetem, hogy mindig ilyen nagyszerű emberek vettek körül, mint amilyenek most ünnepelnek, körülvesznek és köszöntenek. Nem érdemlem meg, de nagyon vágyom a szeretetre, arra, hogy szeressenek az emberek.
Úgy vágyom rá, mintha levegőt vennék, megfulladok, ha nem érzem, hogy szeretnek az emberek. Hiányzik a szeretet, kell, hogy körülvegyen, nem elegendő talán sohasem. Ezért nagyon köszönöm, hogy szerettek, és itt vagytok, mellettem voltatok és velem vagytok mindig. Köszönöm ezt az életet, és komolyan mondom, nem érdemlem meg, ennyit nem érdemlek, mert ez csodálatos élet nem az én érdemem, … ezért egyedül csak Istené a dicsőség.”
