A környezet minősít és formál

A „Szociális város-rehabilitáció Nyíradonyban” elnevezésű projektről már több alkalommal írtunk, de talán nem a most következő megvilágításban. Fontos a programról újra megerősíteni, hogy olyan összetett beruházási csomag, ahol szigorúan be kell tartani a közszolgálati, a gazdasági és a civil szektor területére tervezett fejlesztési arányokat. 
A komplett beruházási programban a közintézmények fejlesztése, a közutak, közparkok létesítése és felújítása alkotja a közszolgálati arányt, a közösségi ház bővítése, felújítása, köz-mosoda kialakítása, és jelentős képzési program adja a civil szektor programját, és a vegyesbolt felújítása, és bővítése, illetve a társasház felújítása biztosítja a gazdasági szektor részvételének arányát. Egyik sem hiányozhat, ellenkező esetben eleve nem indulhatott volna el a program, illetve amennyiben ezt a végrehajtás közben megváltoztatják, nem tartják be a vállalt arányokat, akkor az a támogatás visszavonását eredményezi.

A beruházási elemeket már korábban ismertettem, ezért nem ismétlem, hanem jelentőségüket egy más megközelítésből világítom meg. Hallom azokat a hangokat, melyek azt a kérdést boncolgatják, hogy „minek annyi pénzt ölni a cigánysorra”, vagy „miért pont a cigánysoron építünk utat”, és „minek kell tornaterem a cigányoknak”?!
Fontos kérdések, attól függetlenül, hogy információhiányról és rosszindulatról árulkodnak, illetve enyhén szólva is helytelenek. Többek között tisztában kell lenni azzal, hogy az érintett területeken nem csak a helyi roma kisebbség tagjai, vagy ahogyan mi mondjuk a cigányok laknak, hanem elég sokan élnek a többségi közösségből is. A Temesvári úti iskolába a pályázat beadásakor még nem minden nyíradonyi alsóst fogadott az intézmény, és odajárnak továbbra is a nyíradonyi ovisok. 

A közvetlenül érintett Bokrétás, Temesvári, és a részben érintett Vágóhíd, Mikszáth, Móricz, Ifjúság, József Attila, Toldi és Hajnal utcákon nagyon sok fiatal. többgyermekes család él, így életkörülményeik javulása az épített környezetet tekintve mindenképpen javul. 
Az iskola és a konyha működtetője, az óvoda fenntartója, és mint a tulajdonosa, továbbra is az önkormányzat lesz, ezért nagy jelentőséggel bír az energia megtakarítást eredményező szigetelés, valamint a nyílászárók cseréje. Ugyanez mondható el a társasházak esetében, ahol a lakóknak jelent nagy segítséget a felújítás, illetve egy komfortosabb és jól felszerelt bolt segít abban, hogy a környékbeliek is hozzáférjenek a mindennapi bevásárlás komplett lehetőségével. Az útépítés és felújítás, illetve a parkoló építés, valamint a játszóterek és a közparkok kialakítása minden nyíradonyi lakos által használható érték-, és minőséggyarapodást jelent. A közösségi házban kihelyezett eseti ügyfélszolgálat, eseti pénztári kifizetések mellett, a civil szféra működéséhez szükséges infrastruktúra is kialakításra kerül, a köz-mosoda és a „köz-vizesblokk”, azoknak ad lehetőséget, akik a jelen körülmények között nem képesek az alapvető higiénia betartására, gyerekeiket nem tudják az elvárásoknak megfelelően közintézményekbe járatni. A tornacsarnok nem csak arra szolgál majd, hogy a tomboló erőnek, a fiatalok mozgási igényének teret és keretet adjunk, hanem olyan speciális, a labdajátékok fejlesztésére alkalmas elemek kerülnek beépítésre, melyek használata intézményeinknek, illetve a helyi és más települések sportszervezeteinek is lehetőségévé válik.

A szubszidiaritás elve azt jelenti a politikában és a szociológiában, hogy a helyben keletkező problémákra helyi megoldásokat kell alkalmazni, helyben kell megoldásokat keresni, a keletkezés helyén, az ott legjobban hozzáértőknek kell azokat rendezni. 

Hiszem és vallom, hogy a közösség egészének, az érintett kisebbségi közösségnek is érdekében áll, hogy a felzárkóztatást igénylő településrészek és lakókörnyezetek a keletkezés helyén legyenek kezelve, a problémákra helyben kapjanak megoldást. A felzárkóztatást igénylő települési rész-közösségeket is ott kell helyzetbe hozni, ahol a mindennapjaikat élik, ahol otthon érzik magukat, és ahol összességében a legnagyobb arányban érdekeltek az életminőség alapvető javulásában. 

Hiszem és vallom, hogy egy kedvező irányba megváltozott épített környezet, fejlettebb miliő, magához igazítja a benne élőket, és minőségi változást hoz szokásaikba, így az életükbe. Hiszek benne és bízom abban, hogy a jelentős uniós forrásból, nemzeti támogatásból és önkormányzati önerőből megvalósuló beruházási program jótékony hatással lesz az érintettekre.

Ennek tükrében ajánlom mindazok figyelmébe a szociális város-rehabilitációs program végrehajtásának elemeit, melyek meggyőződésem szerint már rövidtávon is javítani fognak a közösség egészének morális állapotán, és ezen felül egyértelmű fejlődést eredményeznek kisebb közösségeink, és a célzottan a cigány családok életminőségében.

Tasó László