A megkezdett úton együtt megyünk tovább

Nem keseredtünk el, és arra törekedtünk a városi lét elmúlt 20 évében, hogy megfeleljünk a rangnak, és a mindennapok világában is várossá váljon Nyíradony. A szándékot nem követte mindig lehetősége, sok tervünk maradt a fiókban, és többet módosítani kellett. Szégyenkeznünk nem kell, de korántsem lehetünk elégedettek, talán soha nem dőlhetünk megelégedéssel a hintaszékbe, és nem mondhatjuk ki, elvégeztük, amit elterveztünk. A közös erőfeszítések útján létrejött fejlesztések nyomában azonban valami elindult, ami a városi lét hangulatát idézte elő, nagyjából a Millennium Évének környezetében.

 A 2002-es kormányváltás átírta az életet, az évtized második felében rádöbbentek az emberek, a hiszékenységnek nagy ára van, és azt mindig meg kell fizetni. A világ bankárainak féktelen mohósága összeborította a gazdaságokat, a kiszolgáltatott helyzetünket tovább rontották a szándékos eladósításokból származó finanszírozási problémák. Az uniós források felosztása, majd annak sokszor értelmetlen, de legalábbis halasztható célokra költése elvette a lehetőséget a vidék intenzív felzárkóztatásától.

 A 2007-2013 közötti uniós forrásokból azonban az utolsó pillanatokban sikerült jelentősebb fejlesztéseinkhez forráshoz jutni, számos pályázatunk megvalósítása van folyamatban és kezdődik el a következő években. A kötelező feladatellátáshoz szükséges épület és eszközrendszeren túl, a termelői infrastruktúra-fejlesztéseinken keresztül, a komfortérzet fokozásával, összegző törekvésünk az első perctől kezdve egy nagy központi cél felé irányult.
Minden lépéssel Nyíradony járási székhellyé válásának feltételeit erősítettük, arra készülve, hogy ez a lehetőség megnyílik számunkra. A következő évi fejlesztések közül kiemelkedik az új okmányiroda építése, a szétszórt hivatali szerkezet átalakítása, az egyszerűbb, használhatóbb igazgatási és működtetési szerkezet megteremtése. Alkalmasságunk bizonyításához nem elegendő az intézményi ellátottság, szakmai felkészültségre, és a munkáját szolgálatnak tekintő közszolgálati tisztségviselőkre van szükség. 

Nem állunk rosszul ezen a területen sem, bár az elhivatottság egyre árnyaltabban érzékelhető. 2012-ben mindenre választ kapunk, lemérhetjük, hogy jó irányba, illetve jó utat választva tettük-e meg az elmúlt 20 évet. A mögöttünk lévő évek, és élmények, legyenek pozitívak, vagy éppen negatívak, adnak egyfajta értékelési lehetőséget, mert mindenki a saját szemszögéből nézve alakítja ki a véleményét. 

Azokon a területeken, ahol kevésbé voltunk sikeresek nem számíthatunk jó minősítésre, de remélem, ez lesz a kevesebb. Azt nyugodtan kijelenthetem, a rendszerváltoztatás utáni képviselő-testületek nevében is, hogy a lakosságot érintő döntésekben zömmel jó szándékkal, és pozitív hozzáállással találkozhattunk. A sikernek egyébként is sok gazdája van, csak a kudarc mindig árva. Kötelességem ezért a kudarcokat magamra vállalni, a sikereken pedig örömmel osztozom a város lakosságával és a képviselő-testületek tagjaival.
Amennyiben sor kerül az értékelésükre, és a pozitív minősítésből többet találnak, úgy arra bíztatom a közigazgatási terület lakóit, hogy a régi szlogen szerint, a megkezdett úton együtt menjünk tovább.

A városi lét elmúlt 20 évében, 1994. december 11.-étől, a választók megtisztelő bizalmából polgármesterként dolgozhattam, ami számomra megtiszteltetést jelent, és büszkeséggel tölt el. Tisztelettel köszönöm.