Az Élet győzelme

Általában ők mondják, véletlen egybeesés, hogy a Föld néhány százmillió évvel ezelőtt ütközött egy bolygóval és kialakulhatott rajta az Élet. Véletlenül pont a Földdel, és pont egy olyan bolygó ütközött, ami azt idézte elő, hogy az ember nevű élőlény került az evolúció csúcsára. Egyébként véletlenül, pont itt a Földön van csak élet, az egész Univerzumban, és pont ebben, a mintegy 70 ezer évben, az ember által uralt szakaszban.
Alkotóelemeink megegyeznek állítólag a Világegyetem alkotóelemeivel, de azt tartjuk, egyszerre ilyen nagyszerű együttállás máshol nem is létezhet.
Ezt nem merjük azért biztosan kijelenteni, talán alkalmanként csak magunkat nyugtatjuk. Néha azért elgondolkodunk, korábban mégis csak történt valami, ami egybe formázta ezt a rengeteg, egyébként sok helyen megtalálható alkotóelemet.
A világvallások mindegyike szerint is, van egy olyan stabil rendező elv, ami magyarázattal szolgál arra, mi lehet a kapcsolat, a Világegyetem létrejötte, vagy a Teremtés tényezői között. Hiszen az alkotás legalább két szereplőből áll, alkotóból és műből.
A keresztény vallás a biztos pontot, a kapcsolatot nem máshoz, mint a Teremtő Isten fiához köti. És Jézus Krisztus azért érkezett közénk, hogy bizonyítson.
Az embernek azt, hogy a maga erényeivel, gyarlóságával együtt is fontos a Teremtőjének. Istennek bizonyítsa azt, hogy csak az emberrel együtt van értelme alkotásának.
Hogy célt érjen, át kellett adnia valamit abból, ami addig csak az övé volt.
Az élet világosságát, az út értelmét.
Krisztus az életét áldozta azért, hogy bizonyítsa, mindkettőnek szüksége van a másikra.
Bebizonyította, hogy a szenvedésnek nem a halál a jutalma, hanem maga az Élet az értelme.
Ezzel megváltotta a lehetőséget, hogy alkotó és legfontosabb műve örökre együtt maradjon.
Az út, melyen végig ment, nem csak a sajátja volt. A mienk is, melyen a megváltott lehetőséghez, oda lehet érni. Jár mindenkinek, de mégsem érhet mindenki oda.
Előtte az útján végig kell menni, a saját Golgotájára mindenkinek fel kell jutni. Akik hitükben halnak meg, útjukat bármilyen rövidre is szabják, feljutnak arra a magaslatra. Nem ugyanolyan hosszú és nem egyformán nehéz. Egy-egy út, a végén egy-egy Passió, mindenkor, mindenkinek testre szabva.
Nem egyforma, de egyikből sem hiányozhat a szenvedés, és mindegyikben benne van az öröm.
A gyarló embernek a Megváltó, Krisztus példája bizonyítja, a szenvedése nem hiábavaló, mert
a Nagypéntek után ünnepeljük a Feltámadást.
A Húsvét a kereszténység örömünnepe.
Az Élet győzelme a Halál felett.
Az életünk, maga a kapcsolat, az életünk, adja meg az értelmét a kapcsolatnak.
Aki legyőzte a halált, megértette az élet értelmét.
Velünk értette meg.