Az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság kisebbségi véleménye a T/2838-es törvényjavaslattal kapcsolatban

A Bizottságban kialakult kisebbségi vélemény értelmében a törvényjavaslatot azonban következők miatt nem támogatjuk:
– Alapvető problémaként merül fel, hogy a törvényjavaslatban szereplő beruházások megvalósulásának ideje és időszaka nincs megjelölve. Véleményünk szerint nem fogadható el, hogy úgy hozzunk meg, az ország közúthálózatának fejlesztését hosszú távra meghatározó törvényt, hogy nem tudjuk melyik beruházás, mikor kezdődhet és mikor fejeződhet be.
Aggályainkat tovább növeli az a tény, hogy az állami autópályákat és autóutakat kivitelező cégek sorsáról döntő, a beruházásokat eddig irányító, mellesleg az előző évben közel 500 milliárd forint veszteséget felhalmozó, Állami Autópálya-kezelő Zrt. közben megszűnésre kerül.
Jogosan merül fel a kérdés, ki és hogyan fogja koordinálni ezek után az autópályák, autóutak építését? Biztosan nem lepődnek meg a Tisztelt Képviselőtársak azon, hogy az építkezések felügyelete is a kormány hatáskörébe fog tartozni, és az illetékes Miniszter teljes jogkörrel fog rendelkezni.
Ennek értelemszerű következményként nehezebbé válik a teljes folyamat ellenőrzése, és számonkérése. A reformkori diktatúrának a közpénzpiac felett gyakorló elosztó szerepe tovább erősödik. A kézi-vezérlés szándéka itt is jól nyomon követhető, mindenki számára világos, egyetlen fillér felett sem rendelkezhetnek választott tisztségviselőkből álló intézmények, csak a góré gyakorolhatja a kegyet, csak ő oszthatja el az ország javait.
A tervezet nem ad megnyugtató választ az állami autópályák privatizációja, vagy más módon történő piaci értékesítésének tilalmára.
A KVI összevonásával olyan helyzet teremtődhet, hogy az autópályák és autóutak területe eladásra, magánkézbe kerülhet. Világossá mindenki számára, hogy ennek a lépésnek az értelme nem más, mint a privatizáció előkészítése.
Már nem csak a jogot adják tovább, már nem csak az építményt adják bérbe, mert a következmény világos: – akié a föld, azé a felül-építmény.
Nem csak az ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy alsóbbrendű utak nem szerepelnek ebben a tervezetben, és sokkal több beruházás is szerepelhetne a listán, hiszen meg kellene hagyni a változtatás lehetőségét.
A frakciófegyelem köti őket, de a többség is kifogásolta, hogy a könnyítések miért nem vonatkoznak az egy egyszámjegyű, elsőrendű főútvonalak építésére, hiszen ugyanazok a problémák vetődnek fel, mint az autóutaknál vagy autópálya-építéseknél.
Kimaradtak olyan fontos beruházások, mint a Tornyosnémeti országhatártól a mostani M3-as, Miskolc fölötti szakaszáig terjedő szakaszának a megépítése.
A Szlovák Kormány 2010-re ígéri a Kassa-országhatár közötti autópálya szakasz megépítését, logikus lenne tehát ennek az útnak az elkészítése is.
De ugyan így említhetném például a Veszprém-Várpalota szakaszt is, illetve az ország legforgalmasabb másodrendű főútjának, a 471-esnek a fejlesztését.
Az előterjesztés melléklete hozzávetőlegesen 900 kilométernyi autópályát, illetve autóutat jelöl meg. Ha ezt a napi autópálya-építési árakkal összeszorozzuk, ez körülbelül az önrésszel együtt 1700-1800 milliárd forint.
Az előterjesztésből az sem derül ki, hogy szinkronizálták-e az Új Magyarország fejlesztési programmal? Nagyjából azokkal az összegekkel számoltak-e, amit a kormány javasolt a közlekedési operatív programban vagy sem?
Adott esetben a regionális fejlesztési tanácsokhoz rendelt közlekedésfejlesztésre fordítható keretösszegek is szerepelnek benne e vagy sem?
Sokszor sok helyen elhangzott már az is, hogy Magyarországon a főútvonalak sugárirányúak, mindegyik Budapestről indul, ezzel gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe hozza az északról déli irányba közlekedőket, illetve értelmetlenné teszi az egymással párhuzamosan futó, kapcsolat nélküli gyűjtő utak jelentőségét. Sajnos az elénk tett javaslat és annak melléklete a meglévő rossz és értelmetlen gyakorlatot, a vidék közlekedésének másodrendűségbe sorolt helyzetét konzerválja.
Mindezek figyelembevételével határoztunk úgy, hogy ebben formában, a szándékos centralizáció világos szándékának és a szándékos diszkrimináció tettenérése miatt, ez a törvényjavaslat nem támogatható.