Elkészült az M43-as autópálya az országhatárig
Magyarországon az első gyorsforgalmi út az M1 –es autópálya közel húsz éve, 1996-ban érte el az országhatárt.
Azóta Budapestről Horvátország, Szerbia, Szlovákia és Szlovénia irányába is kiépült a közvetlen gyorsforgalmi összeköttetés. A 2015. július 11-i, szombati ünnepélyes átadással, Magyarország és Románia között is létrejön, a legmagasabb színvonalú útkapcsolat. Az M43 és A1 sztrádák országhatárig tartó szakaszainak elkészültével, az első autópályás összeköttetés valósul meg a két ország között.
Az M43 Szegedtől – Makóig 2011-ben forgalomba helyezett első szakasza egészül most ki, ezzel a járművek Aradról és Temesvárról folyamatosan, gyorsforgalmi úton haladhatnak Hegyeshalomig, Ausztria irányába.
Az A1-M43-M5-M0-M1 útvonal végig autópályán teszi elérhetővé Erdélyből is Ausztriát és Nyugat-Európát. Az új sztrádaszakaszok megépítése nemcsak kontinensnyi távlatokban, hanem a határ-menti térségekben is kifejti majd jótékony hatásait, elősegítve a társadalmi és gazdasági kapcsolatok élénkítését, további erősödését.
A kétoldalú együttműködéseknek az államközi mellett a települések, különösen a nagyvárosok viszonylatában is jót tesz, kedvezőbb körülményeket teremt a jobb megközelíthetőség. A fejlesztéseknek köszönhető kényelmesebb, gyorsabb eljutás előremozdítja a kereskedelmi, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatokat is. Az M43 Makóig tartó szakaszán idén júniusban 500 ezer, a 43. sz. főúton 300 ezer teherautó fordult meg, 80-90 százalékban tranzitban közlekedő külföldiek.
Az elképesztő járműtömeg jelentős hányada a jövőben várhatóan végig az M43-on halad majd. Magyarcsanád, Apátfalva és Makó mentesül az átmenő kamionforgalom, az azzal járó zaj- és levegőszennyezés alól, így élhetőbbé, tisztábbá és biztonságosabbá válik. A teljes beruházás eredményeként közel egy órával csökken a menetidő az M5 autópálya és a határátkelő között.
Az M43 Makó-Csanádpalota szakaszát az útdíjat e-matricás rendszerben fizető autósok, motorosok, buszok 2015 végéig díjmentesen használhatják.
A következő hasonló ünnepségre egészen biztosan nem kell újabb két évtizedet várni, jövőre megkezdődhet az építkezés az M4 Berettyóújfalu-Nagykereki szakaszán. Az autópálya az M35 hasonló ütemezésben megépülő folytatásával kapcsolódik be a gyorsforgalmi hálózatba.
A 2018-ban befejeződő beruházások nemcsak Nyugat-Európa felé nyitnak újabb kaput, hanem általuk létrejön a Debrecen-Nagyvárad gyorsforgalmi összeköttetés magyarországi szakasza is.A két ország kormánya tavaly írt alá egy 16 közúti és 4 kerékpárúti kapcsolatot nevesítő keretegyezményt.A megállapodás jogi szempontból jelentősen egyszerűsíti a korábban fennállt közlekedési kapcsolatok helyreállítását, az új összeköttetések létesítését. A határmenti infrastruktúrafejlesztések korábban szigorú, törvényi előfeltételként kizárólag megkötött államközi megállapodások birtokában indulhattak meg.
Az új szabályok szerint a kisebb léptékű építkezések (helyi közutak, kerékpárutak) esetén elegendő az utak tulajdonosainak vagy kezelőinek megegyezniük a beruházás előkészítéséről és kivitelezéséről. A magyar kormányzat közlekedésfejlesztési céljainak egyik meghatározó eleme a gyorsforgalmi utak országhatárokig még hiányzó szakaszainak megépítése.
A tervezett beruházásokkal több, mint 400 kilométer új vagy bővített gyorsforgalmi útszakasz épülhet meg a következő években. Egészen a mai napig Magyarországon volt az európai autópálya-hálózat keleti végpontja, az iménti szalagvágással jelképesen ezt a stafétát is átadtuk Romániának. Azt kívánom a Maros mentén, Erdélyben élőknek, a határ bármelyik oldalán is legyen az otthonuk, hogy sikerrel és eredményesen éljenek a megvalósult közlekedésfejlesztés adta lehetőségekkel. A kivitelezésben dolgozó magyar és román szakemberek munkája fontos és precíz teljesítmény volt.
Közvetlen munkatársaim és háttérintézményeink szorgalmát és jó hozzáállását, a beruházás megvalósulásában végzett erőfeszítéseit tisztelettel köszönöm. A munkánk folytatódik, mert „amit a politikai rendszerek elválasztottak és szétszakítottak, azt a közlekedési rendszerek újraegyesíthetik”.
Tasó László
