Külön utakon, egymás mellett

Talán nincs olyan települése Magyarországnak, de a Földön is kevés lehet, ahol a lakosság maradéktalanul elégedett a hivatalok, a közszolgák munkájával. Azonban egészen biztos, hogy minden hivatal, annak szakmai (jegyzők, hivatalvezetők) és politikai (polgármester, kormánymegbízott) vezetői abban érdekeltek, hogy a közszolgáltatás a legmagasabb színvonalon, a tisztviselők a legnagyobb empátiával és hatékonysággal intézzék a polgárok ügyeit. Sokan bírálják, de kevesen ismerik a közszolgálat világát, véleményt attól függetlenül is mondanak róla, ha az nem kapcsolódik személyes élményhez. 

Nincs ezzel semmi gond, hiszen minden normálisan gondolkodó ember a lehető legkevesebbet akar hivatali ügyekkel foglalkozni és egyáltalán nem szeret ügyeket intézni. Ezért külön szerencse, ha a szakmai feltételeknek megfelelő tisztviselő emberileg is alkalmas, és egyáltalán nem hátrány, ha van a helyi sajátosságokban jártassága. Nem csorbul az objektivitás, ha párosul ember és településismerettel. A választók megtisztelő bizalmából fennálló tisztségeim során alkalmam volt számos kiváló közszolgával együtt dolgozni, alig tudok olyan esetet említeni, amikor a hozzáállás, illetve a szakmai hozzáértés ne lett volna maradéktalan. Ez az én véleményem, mely törvényszerűen nem találkozhat minden ügyfélnek a saját tapasztalatából származó álláspontjával, az elmúlt 18 évben azt az összegzést adja, hogy Nyíradonyban a közszolgálatban dolgozók jól végezték munkájukat. Időszakosan ugyan, de kiváló kollektívák és jó közösségi kapcsolatok jellemezték a mindennapokat, a közszféra dolgozói megbecsült tagjai a helyi közösségnek, és irányadó az elfoglalt státuszuk a helyi társadalomban.

Egy nagyon sokat átélt köztisztviselői és közalkalmazotti garnitúra utolsó képviselői készülnek nyugdíjba, illetve részesei a közigazgatási átalakítás történelmi jelentőségű nyíradonyi változásainak. Néhány éve azok a dolgozók érték el a kedvezményes, vagy öregségi nyugdíjkorhatárt, akik munkájuk nagyobbik hányadát még a tanácsi rendszerben dolgozták le, és aktív részesei voltak a rendszerváltozás utáni átalakulásnak. A 2012. év végével, és a következő év elején a társak közül néhányan kedvezményes nyugdíjba vonulnak (40 éves munkaviszony a nők esetében), illetve többen lesznek a Nyíradonyi Járási Hivatal dolgozói.

 Az utóbbi, történelmiként és egészen új szervezetként felálló hivatalban a közszolgálatban jártas már sokat tapasztalt, több tízéves jogviszonnyal rendelkezőkkel együtt ott lesznek a pályakezdő fiatalok is. Meggyőződésem, hogy dinamikus, és izgalmas közösséget alkotnak majd, mindenki, a nyíradonyiak és a járási települések megelégedésére egyaránt. A polgármesteri hivatalban kisebb mértékű lesz az „újoncok száma”, de az átrendeződő súlypontok következtében komoly kihívással kell itt is szembenézni. Amit mindenképpen meg kell említeni, az a változások emberi oldala, mely a munkatársak útjainak elválásából adódik. Megszokott munkahelyi kollektíva, kisebb baráti társaságok mindennapi kapcsolatai, és egymás előtt jól ismert szokásai változnak meg. A többféle vezetést, és vele együtt sok „főnököt”, természetesen a lakosságot, illetve a térségben élőket hosszú éveken át szolgáló munkatársak összeszokott csapata, ez év végén jelképesen, de utoljára fut ki együtt a pályára. Munkájuk részben, a jövőben is találkozik, lesznek közös ügyeik, illetve kapcsolódási pontjaik, de már más szervezet rendszerén belül. 

Az épület is összekapcsolódik, de az önkormányzat tulajdonában lévő járási hivatal épületében, illetve a szakigazgatási szervek 2013-ban, félévkor és 2014 januárjában induló egységei épületeiben, a Magyar Állam fogja állni a számlát. Külön úton, más szabályokkal, eltérő feltételekkel, és más-más pályán kell továbbhaladnia a két szervezetnek, de azonos hozzáállással és közös célok érdekében. A köz szolgáinak Nyíradonyban meg kell felelniük a fokozott elvárásnak, a magasra tett szakmai mércének és a város új funkciójából adódó vezetői szerepkörökkel járó szolgáltatási színvonalnak.
Minden okom megvan arra, hogy bízzak a közös sikerben, mert ismerem a tisztviselői kör képességeit, benne kivételes erősségét és tapintható gyengeségét. Állítom, hogy utóbbi javítható és kidolgozható, előbbit pedig az évek alatt felhalmozott tapasztalatok, az átélt éles helyzetek, és a nem lankadó dinamizmus tesz igazán értékessé.
Mindezeket ellátni és jól működtetni a járási és a polgármesteri hivatallal, illetve szervezeteivel közösen nem egy lehetőség, hanem legfontosabb kötelessége lesz mindazoknak, akik a közösség szolgálatára adták fejüket, és ebben dolgoznak.

Azt kívánom minden közszolgának, közalkalmazottnak és azoknak, akik bármilyen jogviszony keretében, vagy a gazdasági társaságokban előzőek megvalósításáért dolgoznak, hogy kísérje munkájukat megbecsülés, de ami a legfontosabb, a helyi közösség elismerése. 

A Járási Hivatalban kezdő munkatársaimtól azt kérem, hogy azzal köszönjék meg a kitüntető lehetőséget, hogy ugyanúgy szolgálják Nyíradonyt és a közigazgatási terület lakóinak érdekeit, mint ahogyan azt a Polgármesteri Hivatalban és intézményeiben, hosszú éveken keresztül együtt, és szó szerint egymásért is tettük.

Közös érdekünk, hogy így legyen.

Tasó László