Megalakult az Észak-Hajdúsági – Dél-Nyírség Ligetaljai Helyi Közösség

A LEADER II. Intézkedését, mint ahogy az első programot is kellett volna, a teljes nyilvánossággal kellene bemutatni, felhívni a figyelmet a jelentőségére és az elnyerhető támogatások szokatlanul könnyű hozzáférésére.
A LEADER programról Tasó László, mint házigazda adott tájékoztatást. Elmondta, hogy a programban a 10.000 fő feletti, és 120 fő/négyzetkilométer lakósűrűségű települések nem vehetnek részt, és az együttműködésben résztvevő településeknek összefüggő területet kell alkotniuk. A települések önkormányzatain kívül, kötelezően kell részt venniük egyharmad-egyharmad arányban a civil szféra, és a gazdasági szféra szereplőinek is.
Figyelemmel az előző arányokra, legalább 20 taggal kell megalakítani a Helyi Közösséget, és a kötelező regisztrációk és egyeztetések után meg kell alkotni az akcióterületre, vagyis az önkormányzati részvétellel, vagy az azt teljes mértékben helyettesíthető 3-3 civil, vagy gazdasági területtel érkező szereplővel, „lefedett” összefüggő területre vonatkozó „akciótervet”, mely nem más mint az helyi társadalmak egészét érintő fejlesztési helyi koncepció. E koncepcióval, vagy Stratégiai Tervvel pályáznak a Helyi Közösségek az FVM irányító hatóságához, mely elbírálva a pályázatokat, a résztvevőket LEADER Helyi Közösség, illetve Helyi Fejlesztő Közösségre osztja. A kettő között az a különbség, hogy a LEADER csoportok a 2008-tól 2013-ig, akár 1,5-3,0 milliárd Ft kerethez is juthatnak, a másik minősítés pedig jogosultságot teremt a vidékfejlesztési pályázatokban történő részvételre.
A kettő közötti jelentős különbség miatt indultak harcba a szocialisták, és megpróbálnak minden ellenzéki települési önkormányzatot kizárni, illetve helyettük a „baráti” civil és vállalkozói szférát ellenük és helyettük bevonni a Helyi Közösségekbe.
Az ülésen elhangzott, hogy sokadik, de különlegesen vérlázító ez az akciójuk, főleg ha mögötte, az első Leader program alapítói, az éppen közvádas bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt társ tetteseként bíróság elé álló Juhászné Lévai Katalin „alá” szerveződve félemlítik és bizonytalanítják el az önkormányzatokat azzal, hogy csak velük nyerhetnek, mással esélyük sem lehet a támogatásokra.
A nyertes pályázó közösségek ugyanis saját maguknak írhatják ki a pályázatokat, ugyanúgy ők bírálhatják el a beadottakat, tehát különleges és egyben támogatható módon, ők osztják el a megnyert keretet. Ezért lenne fontos a teljes nyilvánosság, és a lehető legszélesebb kör bevonása, hogy minél többen lehessenek kedvezményezettjei az Európai Unió kategorikusan vidékre szánt forrásainak.
2007. szeptember 18-án Nyíradonyban 5 önkormányzat és 23 civil, illetve a gazdasági élet különböző területeiről érkezett szereplőkkel megalakult az Észak-Hajdúsági – Dél-Nyírség Ligetaljai Helyi Közösség, melyet a HVI (helyi vidékfejlesztési iroda) két nap múlva nyilvántartásba vett. Bocskaikert, Fülöp, Nyírábrány, Nyíradony és Vámospércs polgármesterei mellett, az alakuló ülésen megfigyelői státuszban részt vett Hajdúhadház és Téglás városok polgármestere is, valamint a Hajdúsámson alpolgármestere Máthé Attila, és a Martinkai, illetve Sámsonkerti részönkormányzatok vezetői. Hajdúhadház polgármestere Béres László kérte, hogy a városát negatívan diszkrimináló kizárással kapcsolatban a választókerület országgyűlési képviselője próbáljon közben járni a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternél, és szándéknyilatkozatot tett arra vonatkozóan, hogy amennyiben megnyílik a lehetőség a részvételre, úgy az önkormányzat és a vele érkező civil szervezetek is kérik felvételüket a választókerület térségeit és tájegységeit lefedő helyi közösségbe.
Téglás polgármestere a jelenlévők előtt ugyan jelezte belépési szándékát, és hozta magával a részt venni szándékozó civilek és gazdasági szereplők belépési kérelmét is, de másnap „meggondolta magát”, és elzárkózott a szándéknyilatkozat aláírásától.
Tasó László országgyűlési képviselő, Nyíradony polgármestere elmondta, hogy nem nyugszik bele abba, hogy néhány polgármester további hat-hét évre bebetonozza a térség és a választókerület megosztottságát, küzdeni fog azért, hogy a feladatellátás területén, a többcélú kistérségi társulásban együttműködő települések összefogjanak.
Nem fogadja el azon polgármesterek hozzáállását, akik teljes bizonysággal az általuk „lefedett” települések lakóinak szándékával szemben, inkább a velük semmilyen kapcsolatban nem álló, és nem érintkező településekkel legyenek egy közösségben, pusztán vezetőjük pártszimpátiája és „hűsége” miatt. 
A megalakult közösség következő ülésére további önkormányzatok jelezték belépési szándékukat, illetve a hiányzó kormánypárti, vagy a „szocialistáknak elkötelezett” polgármesterek helyett, civil szervezetek képviselői és a gazdasági szereplők fedik le településeiket, így egy hatvanezer főt is meghaladó közösség folytatja útját a második regisztrációig, illetve összeállíthatja az akcióterületre vonatkozó stratégiai tervének vázlatát.
Rajtuk kívül, előzetes nyilatkozatok szerint több mint tíz további szervezet, valamint az alakuláskor is résztvevő vállalkozások, civil szervezetek képviselői és magánszemélyek fognak csatlakozni a helyi közösséghez.
Tasó László kihangsúlyozta, a demokrácia lózunggá válik, a települések tudtuk nélkül adják fel önállóságukat és önrendelkezésüket, ha választott tisztségviselőik csak a megszerezhető, (az Érmelléki akciócsoportban szereplő több polgármester és politikus is példázza, nemcsak a településeiknek, hanem a saját részükre is szakítottak a közösből), a hűbéreseknek járó pénz reményében követik el tetteiket: – „Az élet többről szól, mint az anyagi jólét megszerzésére irányuló lassan hisztérikussá váló hajsza. A közösségeknek mindig rendelkeznie kell olyan célokkal, melyek tagjai számára egyaránt fontosak, melyek elérése érdekében közreműködnek, ha kell terheket és felelősséget is vállalnak.”