Megkezdődött a 2011. évi költségvetés vitája a Parlamentben

Országház – 2010. november 15. kedd
Tasó László országgyűlési hozzászólása
T. Országgyűlés! T. Képviselőtársak!
A T/1498. számú törvényjavaslathoz, már eddig is sokan szóltak hozzá, és várhatóan az Ország Házában folyamatosan vita lesz az előterjesztő, a kormányzó pártok és az ellenzék között. Fültanúi lehetünk minden bizonnyal még számos értelmes gondolatnak, de akadnak majd köztük válogatott tévedések is. Ez általában így szokott lenni, és erről a hozzászólásról is lehet majd véleményt formálni, és én sem leszek kivétel, az előzőek esetében.
A 2011-es költségvetéssel kapcsolatban azonban nem lehet korrekt és tárgyilagos véleményt alkotni, ha kiszakítjuk az időből és a térből, és nem áldozunk kellő figyelmet az előzményekre, a meghatározó körülményekre.
Magam a 7. alkalommal mondhatok véleményt minden a tárgyévet meghatározó legfontosabb dokumentumról és a benne foglaltakról, és veszem a bátorságot arra, hogy a „valóságos világban” kevésbé tapasztalt képviselőtársaknak a figyelmét felhívjam néhány fontos körülményre. Bátorkodom a 8 év alatt az ország gazdaságát tönkre vágó, az emberek életét megkeserítő elődökről is szót ejteni.
Szeretném azt is leszögezni, hogy egyes fejezetekről kisvárosi polgármesterként van különvéleményem, de képviselőként nem tehetek mást, mint hogy annak a felelősségnek a tudatában nyilatkozom, mint aki tisztában van az ország jelenlegi állapotával, kilátásaival és lehetőségeivel.
A különvélemény elsősorban arról szól, hogy a 2011-es költségvetés előttünk lévő tervezete, maradéktalanul nem teljesíti azokat a reményeket, melyek az önkormányzatok világában megfogalmazódtak. Történtek lépések, de nincs markáns törekvés és érdemi átrendeződés, a gazdálkodási feltételek kiegyenlítésére. Több esetben is változnak a normatívák, összességében nincs akkora reálérték vesztés, mint a korábbi években, és ez mindenképpen jó hírnek mondható.
Ettől függetlenül azonban az önkormányzatok legalább két harmada szenvedni fog, nagyjából 300 önkormányzaton kívül mindenki másnak a fogához kell verni a garast.
Talán ugyanennyi tudja hasonló körülmények között végezni a kötelező feladatait, mint ebben az évben, és ugyanennyien lehetnek, akik esetében még javulás is elképzelhető.
Azok nevében szólok, akiknek a jelenlegitől is nehezebb lesz az élet jövőre annak ellenére, hogy szinte minden lehetséges és még viselhető szűkítést, lefaragást, ésszerű összevonást már elvégeztünk az elmúlt években.
Az önkormányzatok legalább kétharmada ugyanis már 20 éve hiába várja a kerekasztal paktumának beteljesülését, miszerint a helyi önkormányzatok a valóságos gazdálkodási önállóság megteremtése érdekében átadnak az állami vagyonból. Az elmúlt években a szemünk előtt zajlott le az állami vagyonelemek magánosítása, és tisztában vagyunk azzal, hogy annak legfeljebb a 9 %-a maradt meg, a hajdani 1.980 állami cégből alig van 150.
Akit valóban érdekel az ország sorsa, az nem mehet el szó nélkül azok mellett a tények mellett, melyek alátámasszák, hogy az elmúlt inkább 23-24 év alatt, nem elfeledkezve a „spontán privatizációról”, elpasszolták a nemzet vagyonát, kijátszották az arany tojást tojó tyúkot, sőt az egész fészekalját.
Az MSZP-SZDSZ kormányok összesen 78 %-át adták el az állami vagyonnak, és mellé az elmúlt 8 évben 8.000 milliárdról, 20.000 milliárdra növelték az állam adósságát, ami a mi, az adófizetők adóssága.
Nem mehetünk el szó nélkül a helyi önkormányzatok elleni legnagyobb arculütés, és a legnagyobb gazdasági önállóságot erősítő esély, szó szerinti kijátszása mellett. Amikor bárki ma Magyarországon az önkormányzatok gazdálkodásáról véleményt nyilvánít, az ne feledkezzen meg arról, hogy a lakosság, és az állam hozzájárulásaiból megépített gázhálózatot 1995-ben a könyv szerinti érték 40 %-áért, a villamos hálózatot pedig a könyv szerinti érték 50 %-áért adatták el a helyhatóságokkal. Ne feledkezzünk el Horn – Bokros kettős alakításáról! Ne feledkezzünk meg arról, hogy sokáig titkos paktumok védték és ezen felül a multik kötelező és garantált nyereség-paktumát, melyet jószerivel még most sem ismerünk. Mielőtt felmerülne a kérdés valakiben, hogy miért fontos kitérni erre a költségvetés vitájában, kiemelendő, hogy az önkormányzati feladatellátás legnehezebb terhe az intézmények fenntartása, és ezen belül az energia költségek finanszírozása, és az előjelzések szerint 7 % körüli áremelés várható
Bele kell gondolni abba, mit tehetne ma egy gázszolgáltató, vagy áramszolgáltató, ha az önkormányzat alól nem adják el a földet is, vagyis a közigazgatási területen belül a helyhatóság, tulajdonosi jogosítványokkal bírna, a vonalas vezetékek esetében??!
Az ország jelenlegi állapotának ismeretében azonban hiba lenne önkormányzati szemszögből elrugaszkodni a lehetőségeinktől.
Ha partnerei akarunk lenni az ország szükségszerű megújulását szorgalmazó kardinális lépéseknek, akkor szét kell nézni a saját házunk táján és úgy kell segítséget kérni, hogy közben a létező utolsó tartalékot is mozgósítanunk kell. Ez a tartalék azonban csakis további létszámleépítést jelenthet, illetve olyan intézkedéseket, melyek a területen dolgozók egzisztenciáit veszélyeztetik, rontják a színvonalas feladatellátás körülményeit, és tovább fokozzák a morális feszültséget. Meggyőződésem, hogy sok esetben a szükségszerű átalakítások esetenként sérthetik az ágazati törvényeket, de ez másodlagos szempont, ha a működőképesség fenntartásáról van szó.
 A helyi önkormányzatok minden korábbinál rosszabb helyzetbe kerülhetnek, ha a közös jövő érdekében a gazdaság megerősítését szolgáló átalakítások, a megújulás zálogát jelentő adócsökkentés, egyszerűsítés, és arányosítás nem hozza a remélt pozitív változást. Ugyanis annak érdekében, hogy a következő, 2011-es alapokra épülő konszolidáció megkezdődjön, mindent alá kell rendelni a gazdaság, és benne kiemelten a magyar gazdaság megerősítése érekében, a lakosság kezdeményezőképességének visszaállítása, az ország megújulása érdekében.
Tisztelt Országgyűlés!
A Magyar Köztársaság 2011 évi költségvetése magában hordozza azokat vállalásokat, melyeket az Országgyűlési Választások során győztes kormányzó politikai erők tettek. A közbiztonság megerősítésével az alkotás nyugalmát garantálhatják azok az intézkedések, melyekre jelentős forrásokat szán a költségvetés. Az adózás átalakítása világos üzenetet fogalmaz meg, először, talán nem csak az elmúlt 20 év távlatában teszi egyértelművé, hogy Magyarországon a magyar emberek a legfontosabbak.
Talán először teszi világossá, hogy nincs fontosabb a magyar embernél, a magyar családoknál, nincs fontosabb magyar gyermeknél, és nincs fontosabb a magyar közösségektől. Talán először nyílik lehetőség arra, hogy újra közös célok mellé állítsa a magyar embereket, amire nagyon jó esélyünk is van. A költségvetés üzenete korszakváltást jelent, nevezhetjük paradigmaváltásnak is, mert új együttműködési feltételeket fogalmaz meg, és együttműködést igényel.
Nos, nem a Parlamentbe bekerült politikai erők együttállásáról beszélek, hanem a magyar emberek egészéről, akik szinte egyetemlegesen örülnek a változásoknak. Igaz és vitathatatlan, az önkormányzati szféra kétharmada rendkívül nehéz év elé néz, és nagyon sok esetben kell majd segítséget nyújtani az önhibájukon kívül lehetetlen helyzetbe kerülő helyhatóságoknak. Nem az önkormányzatok éve lesz a 2011-es, de mindent meg kell tenni a talpra állás és a hitelesség visszaszerzése érdekében.
Az ország lakosságának tudnia kell, és nem elég nyomatékkal hangsúlyozni, hogy minek a következtében kerültünk ebbe a helyzetbe.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim!
Az adórendszer átalakítása, a családi kedvezmények, a munkabér, a foglalkoztatás terheinek csökkentése, és a hazai vállalkozások javára történő módosítások, az élet területén érzékelhető változásokat hoznak. Ezek az intézkedések remélhetően javítják az ország lakosságának hangulatát, megteremtik a lehetőséget élet stabilizálására és kiszámíthatóságára.
Valamennyi eddig elfogadott törvény, és a 2011-évi költségvetés azt a célt szolgálja, hogy visszataláljunk arra az útra, melyen már az ország járt, arra az útra, ahol mindenki felemelt fejjel járhatott, és Európa megbecsült népei közé soroltak eredményeink.
Bármilyen nehéz lesz, és még mindig sokan lesznek vesztesei a megújulás évében életbe lépő intézkedéseknek, de az ország lakossága újra visszatalálhat a bizalom útjára.
Nekünk arra kell törekednünk, hogy a ma lemondásaival a magyar fiatalok elé, vállalható jövőt állítsunk, hogy a boldogulás lehetősége minden magyar ember számára elérhetővé váljon.
Ennek érdekében együttműködést várunk az ország lakosságától, a magyar családoktól, a magyar vállalkozásoktól, a civil szférától, a magyar fiataloktól, sőt a nemzet egészétől.
Ha a politikai pártok együttműködése nem jön össze, akkor sem esünk kétségbe, hiszen nem az ízlésükre akarjuk formálni a jövőt, hanem az ország, a nemzet egésze érdekében.
Ebben reménykedünk, és akkor felépíthetjük a rend, a tisztesség, a bizalom és gyarapodás országát.
                    Köszönöm figyelmüket megtisztelő volt!