Összetartozás Napja

Néhány részlet a beszédéből: – „Egy gondolat bánt engemet”, vajon miért van az, hogy a 87 évvel ezelőtti tragédia megemlítésénél, szinte félve keressük a szavakat, nehogy irredentának, tituláljanak bennünket? Egy gondolat bánt engemet, hogy miért neveznek, tartanak bennünket nacionalistának és revizionistának, ha a magyar embert és érdeket tartjuk a legfontosabbnak országunkban, ha az országtól elszakított, határainkon túlra űzött honfitársaink mellett ki akarunk állni, és a nemzet összetartozásáról beszélünk? Egy gondolat bánt engemet, vajon miért félünk beismerni, hogy nem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy akiket kiszakítottak az anyaországból, és a határon túl is magyarként akarnak élni, imádkozni és meghalni, megtehessék? Mert Tisztelt Hallgatóság, 2004. december 5.-én, mindössze ezt akarták. Egy valóban rosszul fogalmazott kérdéssel, pontosabban egy „igen”-t vártak arra, hogy majd egy későbbi törvény rendezze az állampolgársággal járó jogosítványokat. Nem kapták meg, nem kaphatták meg, de nem szólok arról, hogy miért nem. Nem lenne méltó a mai megemlékezés hangulatához. Azt sem bontom ki, hogy talán a sors fintora az, hogy éppen ezen a napon született egy ember, aki most hasonlóan, tragédia felé sodorja az országot, ugyanúgy, mint ahogy az 87 éve történt. Egy gondolat bánt engemet, lehetnek-e azok is emlékezők, akik nem fogták meg a segítségért nyúló kezeket, lehetnek-e ők is azok magyarok, akikkel összetartozva együtt ünnepelhetünk?…”
Máthé Attila alpolgármester, a FIDESZ helyi elnöke a tényekről, a döntések, a diktátum okozta veszteségről beszélt: – A Magyar Királyság akkori területéből, a 282 000 négyzetkilométerből, melynek kétharmadát elvették, mindössze 93 000 négyzetkilométer maradt. Romániához 102 000 négyzetkilométert csatoltak, 1 662 000 emberrel együtt, mely az akkori lakosság 32 %-a lett. Az akkori Csehszlovákiához (ma Szlovákia) csatoltak 63 000 négyzetkilométer területet, az ott élő 884 000 emberrel együtt. Az akkori Szerb-Horváth-Szlovén Királyság területéhez csatoltak 21 000 négyzetkilométert, melynek során a Vajdaságba (ma Szerbia) 420 000 ember, a mai Horvátországba 120 000 ember, a Muravidékre (ma Szlovénia) 20 800 ember került. A Kárpátaljai területen 183 000 ember, a Felsőőrvidéken (ma Burgenland) 26 200 magyar rekedt az új országhatáron túlra. Elvették a termőföldek 61,4 5-át, a faállomány 88 %-át, a vasúthálózat 62,2 %-át, a kiépített útjaink 64,5 %-át. Elvették a nyersvas lelőhelyeink 83,1 %-át, az ipartelepek 55,7 %-át, és a bankok 67 %-át. Szétdarabolták az akkori Európa 6 legnagyobb országát, a történelemben páratlan csonkítást végrehajtva, és eddig és utána sem alkalmazott példátlan büntetést szabva nemzetünkre.”…
Szívbe markolóak voltak Darabos Éva tolmácsolásában Illyés Gyula, és Farkas Ibolya tolmácsolásában Vass Albert versei. A megemlékezés végén, az ünneplők a Himnusz és a Székely Himnusz eléneklésével zárták a rendezvényt.
2007. június 4.-én, a FIDESZ-KDNP Frakciószövetség nevében, Német Zsolt és Simicskó István törvényjavaslatot nyújtott be, a Parlament jóváhagyásában bízva. A javaslat lényege, hogy az Országgyűlés Június 4.-ét nyilvánítsa az Összetartozás Napjának.
Reménykedünk, hogy ezt már nem meri megakadályozni a kormánykoalíció, és nem kampányol ellene a miniszterelnök. Esetükben azonban bármi előfordulhat.