SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ
A jelenlegi felállásban, egyszerre több hálózat is működik, melyekben döntő többségben a helyi erős emberek küldötteit építették be. (”NFT házhoz megy” hálózat megbízottai, Kistérségi megbízottak, önkormányzati és kistérségi koordinátorok, regionális koordinátorok, Helyi Vidékfejlesztési Irodák) A már meglévő beépített emberek fölé, odahelyeznek még egy „felügyelőt”, és mindenki számára világos, csak azok a pályázatok nyerhetnek, melyekben a koalíció emberei érdekeltek.
– Az uniós és a hazai forrásokból nyújtandó területfejlesztési támogatások általános elveinek meghatározásakor, nem adnak jogosítványokat a kistérségi társulásokban működő területfejlesztési tanácsoknak, holott a létrehozásuk fantasztikus sikereiről áradoznak lépten nyomon. Végérvényesen kitörlik a megyei szintet, a megyei területfejlesztési tanácsok irodáit figyelmen kívül hagyják.
– Módosító javaslatokban kértük, hogy erősítsék meg a kistérségi területfejlesztési tanácsokat, és adjanak jogosítványokat a források elosztásában.
A kormány és a kormánypárti képviselők álláspontja: – „nem szabad elaprózni a forrásokat”, a „polgármesterek nem elég felkészültek a döntésekhez, ehhez szakemberekre van szükség”, és a regionális tanács a döntéseivel jobban tudja szolgálni a szubszidiaritás elvét (?), mint a kistérségi területfejlesztési tanács”.
A „Végítélet Napja” 2007. június 25.-e, a zárószavazás napja, ugyanis ekkor fogadja el az Országgyűlés, a határozati javaslatban lévő, a területfejlesztés szempontjából leghátrányosabb térségekről szóló besorolási rendet.
A kormány 2006. december 23-án, elfogadott egy határozatot, melyben kijelölte a területfejlesztés szempontjából, külön 120 milliárd Ft támogatáshoz jutó 28 kistérséget. (ekkor nem szerepelt benne egyetlen hajdú-bihari térség sem, de januárban bővült a berettyóújfalui kistérséggel. Szabolcs-szatmár-bereg megyéből, a 11-ből 7 kistérség (!) szerepel a 29-ben!)
A kistérségekre, komplex felzárkóztató programok keretében, 4-5 milliárd Ft többlettámogatást irányoztak elő.
Bajnai Gordon kormánybiztos kezdeményezésemre, az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság előtti meghallgatásán előadta, hogy egy „holtbiztos és szakmai szempontból csalhatatlan” szempontrendszer szerint döntöttek a besorolásról.
Kiderült, hogy a valóságban 2001-es, 2003-as, 2004-es és 2005-ös adatokkal dolgoztak, és eleve nem vizsgálták a mutatók dinamizmusát, változásait.
Kérésünkre indult el egy új szempontrendszer kidolgozása, melyet az előterjesztés tartalmaz.
Az 5 mutatócsoportból képezett komplex mutató kialakításának tervezetéhez módosító javaslatokat nyújtottunk be. A módosító javaslatainkat azonban a kormány és a bizottság kormánypárti képviselői leszavazták.
Ezek a módosító javaslatok véleményünk szerint javították volna az életszerűséget, és a valóságos fejlettségi, illetve elmaradási szint meghatározásához szükséges mutatókkal, segítették volna az elérhető legjobb és legpontosabb besorolás megvalósulását:
– Kormánypárti képviselők javaslata volt, hogy az ország lakosságának ne csak 10 %-os mértékig, hanem legalább 15 %-os mértékig határozzák meg a leghátrányosabb minősítést. Nem támogatták.
– Kértük, hogy vegyék figyelembe a térségek GDP-jének alakulását az elmúlt 5 évben. Nem támogatták.
– Kértük, hogy bontsák meg a működő gazdasági szervezeteket nagyságuk szerint, és így vegyék figyelembe a helyi adó-erőképességet. Nem támogatták.
– Kértük, vegyék figyelembe azt is, hogy milyen az aktív keresőkre jutó, felkínált munkahelyek száma. Nem támogatták.
– Kértük, hogy ne a gépkocsik számát, hanem a befizetett gépjármű adó összegét vegyék elsősorban figyelembe, a megváltozott szabályok miatt. Nem támogatták.
– Kértük, vegyék figyelembe az önkormányzatoknál foglalkoztatottak arányát, az összes foglalkoztatotthoz képest. Nem támogatták.
– Kértük, vegyék figyelembe a munkanélküliségi ráta alakulását az elmúlt 5 évre vonatkozóan. Nem támogatták.
– Kértük, vegyék figyelembe a csökkent munkaképességűek arányát. Nem támogatták.
– Kértem, vegyék figyelembe a veszélyeztetett gyermekek arányát, a lakásfenntartási támogatásban részesülők arányát, a halmozottan hátrányos helyzetű 0-25 éves korúak arányát, és külön a roma munkavállalók aktivitásának arányát. Nem támogatták.
– Külön kértem, hogy mint az utolsó lehetőség, kezeljék külön azokat a térségeket és településeket, ahol az országos átlagtól nagyobb a roma lakosság aránya. Nem támogatták.
Ezzel mindenki számára világossá vált, a kormány és a kiszolgáló kormánytöbbsége döntött.
Meghozzák a végítéletet a kistelepülések, a gyenge adóerő-képességgel bíró települések,
a nagy munkanélküliséggel sújtott települések, és főleg az ország roma lakossága felett.
Egyetlen és utolsó lehetőségként, amikor az infrastrukturális fejlesztésekhez csak 15 % saját erőre lett volna szükség, arról döntenek, hogy az országos átlagnál magasabb arányban élő romák életkörülményeinek javulását, uniós forrásokból nem támogatják.
Világossá vált, a gazdag, még gazdagabb, a szegény, még szegényebb lesz, örökre, Gyurcsány Ferenc Új Magyarországában.
Június 25.-e, ezért lesz a „Végítélet Napja”. Ennek bekövetkezése ellen, többet már parlamenti és alkotmányos keretek között nem lehet tenni.
