Ünnepi megemlékezések a választókerület településein
Tasó László államtitkár Nyíracsád, Hajdúhadház, Hajdúsámson, Vámospércs, Nyírábrány településeken mondott beszédet, részt vett Debrecenben az ünnepi megemlékezésen.
Idézetek beszédeinek részleteiből:
„… 61 év távlatában is maradtak még tisztázatlan kérdések a szabadságharccá erősödött forradalom előzményeiről és következményeiről, de a tényeket soha nem lehet megmásítani.
1956-ban felemelte a fejét újra a magyar nép, le akarta vetni a rabigát, amit már sokadjára kapott a nyakába. Vissza akart térni arra Szent Istváni útra, ami a megmaradásának záloga, amelyen szabad nemzetként előtte járt. De most sem hagyták.
Pontos ismereteink vannak arról, ahogyan újra feléled a Petőfi Kör, vált egyre szélesebbé a forradalmi mozgalom, miként emelte fel a szavát az értelmiség és lett élharcosa a reformmozgalmaknak Nagy Imre. Majd lett olyan vezetője, aki megértette a magyar emberek nyomasztó gondjait és szándékát, értette és tudta, csak szabadon lehet Magyarország jövőjét tervezni, elindulni a fejlődés útján.
1956-ra emlékezni kell, a ma élő magyarságnak fejet kell hajtani, a ma szabadságáért!
Nem szabad elfelejteni azokat, akik meghaltak a szabadságért és nem szabad megfeledkezni azokról sem, akik elárulták az országot. Nem szabad elfelejteni, hogy mindig voltak és mindig lesznek, akik a pénzért és a hatalomért elárulják a hazájukat és cserbenhagyják népüket. Nagyon fontos mindent a helyén értékelni, többek között azt is, ahogyan a világ közvéleménye viszonyult a magyar eseményekhez, mert ma is hasonlókat tapasztalunk, amikor a körülöttünk lévő és velünk kapcsolatos eseményeket vizsgáljuk. Akkor is mindenki a magyar csodáról beszélt, de senki sem küldött segítséget. Hiába szólt több nyelven a segélykérés, csak a sajnálkozásig jutottak el nyugat-Európában és a tengeren túl.
A mai viszonyok között is, amikor az évszázad legnagyobb kihívásával, az illegális bevándorlással kell szembenéznünk, szintén azt a kettősséget láthatjuk Európában. Szóban sokan támogatnak bennünket, de legtöbbször az ellenkezőjét cselekszik, nem állnak ki most sem a magyar és nemzeti, egyben keresztény érdekek mellett, melyek Európa jövőjének zálogát is jelentik.
Ma is a szabadságunkért harcolunk, azért, hogy soha ne legyen megkérdőjelezhető, hogy a magyar ember élhet-e szabadon a saját hazájában. Ha feladnánk és beállnánk a megtévesztett és szétzilált nemzetek sorába, nem lennénk méltók erre az országra, nem lehetnénk igaz örökösei a magyar szabadság mindenkori védelmezőinek.
1956 és az utána következő időszak nehezen feldolgozható, máig élő seb, tisztázatlan kérdések maradnak fenn, talán örökre. Az ország törekvése azonban egyértelmű, szándéka tiszta és magasztos volt. Az akart elsöprő volt, az ország ki akart törni a zsarnokság hálójából és szabadon, magyarságában akarta élni életet. Megakadályozták akkor, de 1989-ben beteljesült a szabadságharc célja, a hősök ne hiába áldozták életüket, megszületett újra a Magyar Szabadság!
Őszintén bízom abban, hogy a magyar emberek hazafias törekvéseit nem tudják soha kívülről megtörni, az önrendelkezés jogát nem tudják elvenni és azok is mindig kevesebben lesznek, akik ezt belülről szeretnék elérni.
Ünnepeljük meg a magyar újjászületés évfordulóját, tisztelegjünk a nagyszerű hősök előtt.
Álljunk ki ma is, újra és újra nemzeti szabadságunk mellett, ne feledjük soha azokat, akik az évszázadok során és 1956 nagyszerű forradalma után, életüket áldozták a Magyar Szabadságért!
A magyar szabadság drága kincs, vigyázzunk rá!”