Hajdúsámson város bemutatása
Hajdúsámson az ország térszerkezetében az Alföld határ közeli térségében, Hajdú-Bihar megye északkeleti részén, a megyeszékhelytől, Debrecentől 10 km-re helyezkedik el. A települést átszeli a 471. számú főút, valamint Debrecen-Mátészalka irányában a vasútvonal. A település területe 6952 hektár, ebből belterület 506,7 hektár, népessége 15.034 fő. Hajdúsámson alapvetően mezőgazdasági település. A városnak három jelentős külterületi lakott helye van: Ligettanya, Martinka és Sámsonkert.
A városról már az 1213-as évtől kezdve írásos emlékek maradtak. A középső bronzkorból régészeti leletek kerültek elő a településről – 12 harci csákány és egy szépen díszített kard – melyeket Hajdúsámsoni kincsnéven őriz a debreceni Déri Múzeum. II. Rákóczi Ferenc Sámson alá érkezett táborával 1703. július 26-án, az általános iskola az ő nevét kapta. 2019-et Rákóczi évének nyilvánította a kormány, e jeles alkalomból Rákóczi Emlékhelyet avatott a település ott, ahol a fejedelem táborozott.
Hírességei: Harangi Imre ökölvívó olimpiai bajnok, aki gyermek éveit Hajdúsámsonban töltötte. Kunos Ignác nyelvész, turkológus. A Márai és József Attila díjas író, Tar Sándor, Vitéz Bakó István, aki pápai ejtőernyős alakulat tagjaként vett részt a II. világháborúban, Dr. Márton Gyula aranydiplomás kutató-geológus, Dr. Seres Géza szemész főorvos.
Ékességei a városnak a Kályha Múzeum, az Emléktölgy Harangi Imréről, az I. II. Világháborús Emlékmű és a XIX. század végén épült műemlék jellegű Református Templom.
A Martinkai legelő a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet része, ahol fokozottan védett növények és rovarok találhatóak.
2015-től minden évben megrendezésre kerül a Hajdúsámsoni Ízek Fesztiválja az Epreskerti Rendezvénytéren.
2004-ben a település városi rangot kapott.