Mártonfalva már a XV. század közepe táján szerepel a Kállay család egyik oklevelében.1461-ben a Parlaghy család család volt a település földesura. A XVIII. század második felében és a XIX. század első felében több birtokosa is volt: így a báró Vécsey, Kálmánczhelyi, Morvay, Nagy, Pozsgay, Jánky, Krucsay, Újfalussy családoknak volt itt birtoka.A XX. század elején pedig báró Vécsey József, Újfalussy Endre, Reviczky József, Darvas Béla, Madarász Sándor, Debrecen városa és Szabó János örökösei voltak birtokosai. Nyírmártonfalvához tartozott Gúth, Bagos, és Mártonfalva puszta is. Bagos és Gúth puszta hajdan község volt, mely a török időkben pusztult el. Bagos és Gúth egykori templomainak rommaradványai még a XX. század elején is láthatók voltak.
Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát, de kisebb roma közösség is él itt.
Gúth
Gúth az 1332-es pápai tizedlajstromban már mai alakjában szerepelt. Később két községként: Kis-Gúth és Nagy-Gúth néven volt található. 1482-ben pedig Alsó-Gút is említve van.1430-ban a Kállayak és az olnodi Czudar család, 10 évvel később pedig a Rozgonyi család tagjai veszik zálogba a Czudarok birtokát. 1447-ben a gúthi Országh család volt itt birtokos. 1482-ben az Atyay család, két évvel később pedig az eszlári és pinczi Jonhos család birtoka volt. A XX. század elején az egész Gúth puszta Debrecen városáé volt.