Vámospércs – 2009. május 1.

2009. május 4.
Tisztelt Polgármesternő, Alpolgármester úr, Képviselő-testület, Tisztelt Vendégek, Kedves Vámospércsiek, és Jelenlévő Ünneplők! Köszöntöm Önöket az év legszebb hónapjának első napján, amikor ünnepelni jöttünk össze, és az égiek ezen a vidéken a kegyeikbe fogadták a rendezvényt. Na nem volt mindig ilyen kegyes hozzánk a természet, mert éppen két évvel ezelőtt súlyos fagykárok tették tönkre az ezen a tájékon élő gazdálkodók gyümölcsöseit, majd aszály sújtotta a tájat. Ma azonban hétágra süt a nap, és jótékony szél lobogtatja az Európai Unió országainak zászlóit, így megvan minden az ünnepi hangulathoz. A készülődés során Nyíradonyban szóba került, hogy ma vajon mit is ünneplünk, pontosan milyen megközelítésből értékeljük a világ csaknem minden országában ünnepnapnak számító eseményt a Munka Ünnepét, és Európa országaiban a 2004. május 1-i bővítés 5. évfordulóját. Biztosan vannak, akik a hagyományos munkás Majális hangulatát keresik, amit éveken keresztül megszoktunk, vannak, akik az újkori közösségi Majálisok szabadidős rendezvényének velejáróit, a szórakoztató, zenés táncos összejövetelek különlegességét. Bizonyára olyanok is vannak közöttünk, akik nem feledkeztek el az 5. évfordulóról sem, de legalább kétfelé csoportosítható az a véleményözön, amit az országunknak az Uniós tagságunk eredményezett. Ez még csak öt szempont, amit tovább lehetne bontani alcsoportokra, és azokat is részszempontok alapján.

Bűn, ami a magyar nemzeti vagyonnal elkövettek

2009. március 24.
Bűn, ami a magyar nemzeti vagyonnal elkövettek Szándékosság, vagy dilettanizmus – mi a nagyobb bűn? A gazdasági válságot előidéző 1990-től 2007-ig tartó privatizációs folyamatról szóló jelentést a kormány be akarta seperni a szőnyeg alá. A sajtó nem „emelte fel” a hírek rangjára, holott pontos képet kaphattunk volna arról, hogy mi okozta az ország hihetetlen és példátlan gazdasági kiszolgáltatottságát és szinte már kilátástalan helyzetét. Azóta már a kormányzó szocialisták és az SZDSZ már megszavazta az előterjesztést, jogilag lezárva ezt a szégyenteljes, és mindenképpen elszámoltatásra okot adó időszakot. A T/8582-es Jelentés teljes anyagát közzé tesszük, ugyanis a benn lévő információk eddig még soha nem voltak nyilvánosak. Külön figyelmükbe ajánljuk a 48. oldalon lévő összegzést. Tasó László országgyűlési képviselő először az Önkormányzati és Területfejlesztési Bizottság kisebbségi véleményét mondta el 5 percben, majd 15 perces hozzászólásában elemezte a példátlan történetet. Beszédét az alábbiakban közöljük:

A nők tisztelete mindig az adott társadalmat minősíti

2009. március 8.
Az állandó változó, egyre zavarosabb világban könnyen észre lehet venni azokat a folyamatokat, melyek a különböző kultúrákban megváltoztatják a nők helyét és szerepét. Elsősorban a technikai, gazdasági, és társadalmi viszonyaiban az átlagot jelentő, vagy attól fejlettebb országok életében történő változásokra gondolok, tisztelve és nem minősítve e „fejlett átlag” által sokszor lenézett, bár véleményem szerint rengeteg követendő értéket jelentő „harmadik világú” típusú közösségeket. A mindennapok kihívásai közepette bizonyára észrevették a nők legújabb kori „beskatulyázását”, a fogyasztói társadalom kialakulásának hozadékaként azt a leminősítést, amit a Föld valaha élt talán legértékesebb embere, II. János Pál pápa is felrótt a világnak. Őszentsége az Ezredfordulón azt mondta: - „ne engedjük meg, hogy a társadalmak a nőket élvezeti cikként kezeljék”. Ez a kijelentés nem tudta megakadályozni a folyamatot, de azok számára, akik értették az üzenet lényegét, minden bizonnyal intő jelnek minősült. A társadalmak mindennapjait agresszíven befolyásoló média ugyanis egyre mélyebben égeti bele a nők világába ezt a leminősítő bélyegét, és ezzel egy időben elveszi tőlük, a korábban csakis a nők jogosítványainak számító értékeket.
Jótékonysági rendezvények, alapítványi bálok február hónapban

Jótékonysági rendezvények, alapítványi bálok február hónapban

2009. március 1.
Ebben az évben is, mint azt megelőzően minden évben, számos jótékony célú rendezvény, iskolai és óvodai farsangi bál meghívottja és támogatója volt a választókerület országgyűlési képviselője. Tasó László február havi jótékony célú támogatásait az alábbiakban közöljük.   Hajdúsámson, 2009. február 14. – A II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeit Iskola jótékonysági rendezvényének vendége volt Tasó László országgyűlési képviselő. Az előző évekhez hasonlóan értékes tombolatárggyal és 50.000 Ft egyéni adománnyal támogatta a rendezvényt. Álmosd, 2009. február 14. - Bocskai István Általános és Alapfokú Művészeti Iskola és Óvoda jótékonysági bálján személyesen nem tudott részt venni, de 2 db értékes ajándékkosarat küldött a képviselő. Nyírmártonfalva, 2009. február 14. – Az általános iskola jótékonysági bálján személyesen nem tudott részt venni a választókerület országgyűlési képviselője, de értékes tombolatárggyal és 20.000 Ft egyéni adományával támogatta a rendezvényt. Téglás, 2009. február 14. – Az általános iskola jótékonysági bálján más már korábban lekötött meghívásainak eleget téve nem tudott személyesen részt venni a választókerület országgyűlési képviselője Tasó László, de 2 db nagy értékű ajándékkosárral támogatta a rendezvényt.   Debrecen – Lovarda, 2009. február 14. – A korábbi éveknek megfelelően a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat által szervezett Jótékonysági Bál vacsoráján részt vett Tasó László a 4. számú egyéni országgyűlési választókerület képviselője.   Nyíradony, 2009. február 14. – A Kölcsey Ferenc Gimnázium és Általános Iskola alapítványi Bálján részt vett a város polgármestere és feleségével együtt 30.000 Ft egyéni adománnyal támogatták a rendezvényt.   Bocskaikert, 2009. február 21. – Németh László Általános és Alapfokú Művészeti Iskola alapítványi bálján részt vett Tasó László országgyűlési képviselő. A rendezvényt értékes tombolatárggyal és 50.000 Ft- egyéni adományával támogatta. Köszöntőjének rövidített változatát az alábbiakban közöljük: Hajdúböszörmény, 2009. február 21. – Petőfi Ház. A város alapításának 400. évfordulójára szervezett ünnepség sorozat keretében rendezett Hajdúböszörmény Város Bálján részt vett Tasó László a szomszédos választókerület országgyűlési képviselője és nagy értékű tombolatárggyal támogatta a kiváló hangulatú rendezvényt. Nyíradony, 2009. február 21. – Móricz Zsigmond Művelődési Ház Az évek óta hagyományos Batyus Bál vendége volt a város polgármestere Tasó László. A helyi pávakör és a néptánc együttes „házi rendezvényét” a képviselő 40.000 Ft egyéni adománnyal támogatta és az asztaltársaságoknak egy üveg magyar bort ajándékozott. Nyíradony, 2009. február 28. – Móricz Zsigmond Művelődési Ház Évek óta nagy sikerrel rendezi meg Farsangi Bálját az Ezüst Nyár Nyugdíjas Klub. Ebben az évben a „klub legszebb leányát adták férjhez”, egy hamisítatlan nyiradonyi lakodalmast a színpadra varázsolva, majd egy fergeteges cigánytánccal szórakoztatták a közönséget. Ez évben is vendégük volt a Hajdúnánási Nyugdíjas Klub, és a bál védnöke Tasó László polgármester. A képviselő a jó hangulatú rendezvényt 20.000 Ft egyéni adományával is támogatta.  

A bajban derül ki mennyit ér az ember – Egy költségvetés margójára

2009. február 18.
Nem csak a pénzvilág által mesterségesen gerjesztett „gazdasági válság” óta, hanem már 2004-től kezdődően szenvednek a kevés saját bevétellel rendelkező önkormányzatok. Mint ahogyan a mi esetünkben is, ahol a helyi adóbevétel nem éri el a gazdálkodási év bevételének legalább 15-20 %-át, ott a vagyontárgyak eladásával, vagy hitelfelvétellel lehet működtetni az intézményrendszert. Azonban eladni és hitelt felvenni is csak azok tudnak, akiknek jelentős a saját ingatlanvagyona, mint például Budapestnek, vagy olyan vállalkozói vagyonnal bírnak, mint Debrecen, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged, Veszprém vagy Kaposvár. Az állami költségvetésből az önkormányzatoknak a kötelező feladatellátáshoz évek óta csökken központi támogatás, de az előző évre és most 2009-évre vonatkozó csökkenés nagyobb gondot okozott, mint arra korábban számítani lehetett. A 2008-ban kibocsátott kötvénykibocsátásból származó bevételek egy részének beforgatása segített abban, hogy túllépjünk az előző év súlyos fenntartási problémáin, mert nélküle már olyan lépéseket kényszerültünk volna megtenni, melyek megkérdőjelezték volna a szolgáltatások és a feladatellátás elláthatóságát. Az előző gazdálkodási év 268 milliósra tervezett forráshiányát le tudtuk szorítani 150 millió alá, de ez az intézményrendszerben dolgozók korábbi járandóságainak további jelentős megnyirbálásával és mintegy 70 millió Ft kötvénykibocsátásból származó bevétel felhasználásával járt. Ezek nélkül nem tudott volna tovább működni a feladatellátó intézményrendszer. 2009 évre vonatkozóan már frissebbek az „élmények”, hiszen a „válság” tovább rontotta az egész ország, az önkormányzatok és a magyar lakosság általános pozícióját. A költségvetés első olvasatában úgy jelent meg 279 millió Ft forráshiány, hogy a számos településen még továbbra is folyósított juttatások szinte teljes körét el kellett vonni, illetve egyes területeken az ellátás eddigi színvonalának csökkenésére kell számolni. A január 22-i ülésen, mint ahogyan azt minden évben megtettem, nyomatékkal kértem a képviselőket arra, hogy segítsék konkrét javaslataikkal csökkenteni a hiányt, mert ellenkező esetben a kötvénykibocsátás bevételéhez kell nyúlni, és az sem tart örökké.

Iránytű nélkül

2009. február 18.
Sokszor hallottam egyenesből, és mások tolmácsolásában is azt, hogy a helyi közélet dolgaira nem jellemző az, ami a „nagypolitikában” tapasztalható. Azt is megkaptam már, hogy nem szabad „behozni a parlamenti stílust” a hazai pályára, mert az messze van, minket nem érint, és különben is nagyon „durva”. Nem érvényes valamennyi kritikára, de jelentős hányadára minden bizonnyal, hogy elsősorban a tájékozatlanság és egy kis „helyi ájtatosság” ezen vélemények igazi formálója. Ha valaha igaz volt az a tétel, hogy a problémák nem állnak meg a települések határainál, akkor ez a mostani helyzetre teljesen igaz. Ugyanis a nehezen értelmezhető gazdasági növekedés a GDP, ellenkező előjelűre változó üteme, az egekbe szökő államadósság, a forint átváltási arányának tragikus romlása, a drasztikusan növekvő munkanélküliség, és munkabérek, a nyugdíjak reálértékének csökkenése már nem „szitokszó”, hanem a bőrünkön érezhető fájdalmas, lassan kezelhetetlen probléma. Ha lefordítom az előzőeket és a helyi közösségre vonatkoztatom a hatásait, akkor a következőről van szó.
A belénk törölt cipők esete (Egy régebbi írás, mely bejárta a világhálót, de még senki nem cáfolta meg a tartalmát!)

A belénk törölt cipők esete (Egy régebbi írás, mely bejárta a világhálót, de még senki nem cáfolta meg a tartalmát!)

2009. január 24.
Egy ügyesen elhallgatott EP dokumentum (és annak előélete) némi magyarázatot adhat arra, hogy ugyan miképp is alázhat meg bennünket egy – a magyar nemzeti kisebbséggel sem kesztyűs kézzel bánó – EU tagállamtársunk.Az alább felvázolt történet, illetve az EP dokumentum az örökös-örökölt hatalomgyakorlók magyarsággyűlöletének csupán egyik kis szelete. De ezt sem ismerjük - lássuk hát!

”Van kiút.” III. Konferencia – a Magyar Nemzet 15 millió tagjának lelki egyesítése érdekében

2009. január 21.
Nagyvárad, 2009. január 16.Nagyváradon rendezték meg a magyar nemzet életét sújtó morális válságból való kiutat kereső konferencia III. rendezvényét. Az első rendezvény Érden, Mikola István volt miniszter védnökségével került megrendezésre, akkor még csak viszonylag szűk körben. A második rendezvény házigazdája Tasó László Nyíradony polgármestere országgyűlési képviselő volt, ahol ahogyan a rendezvényen említették „még a csilláron is lógtak”, olyan sokan voltak kíváncsiak a konferencián előadóként részt vevő kiemelkedő jelentőségű egyházi vezetőkre és a civil világ legjelesebb képviselőire. Emlékeztetőül a teljesség igénye nélkül említhetjük a legismertebbek közül Erdő Péter Budapest-Esztergomi érsek, pápai bíborost, Bölcskei Gusztáv és Tőkés László református, Bosák Nándor és Tempfli József római katolikus, Szebbik Imre evangélikus püspöket, Mészáros Kálmán baptista felekezeti elnököt, Halmos Sándor az izraleita műhely főtitkára, Jókai Anna Kossuth díjas író, Papp Lajos szívsebész, Szöőr Anna alapítványi elnök, Semjén Zsolt országgyűlési képviselő.                     A harmadik, nagyváradi rendezvény szervezői a Szent István Alapítvány, az Október 23. Alapítvány és a Barankovich István Alapítvány voltak, házigazda a Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök, Európa Parlamenti képviselő, illetve a Nagyváradi Partiumi Egyetem volt. Az előző, a nyíradonyi rendezvényhez hasonlóan nagy médiaérdeklődés mellett hangzottak el az előadások, közöttük Tasó László előadása, melynek szerkesztett változatát ez úton tesszük közzé:
Összes videó megtekintése
Friss hírek: